Az elmúlt időszak nehezebb gazdasági eseményei közepette elég sokat hallani, hogy a gazdag országoknak köszönhető az, hogy a szegénység ilyen erősen van jelen a szegény országokban. Ezt az érvelést nagyon sokszor lehet hallani napi szinten szakértőktől és politikusoktól is. Viszont a történelmi tények egészen mást mutatnak. Az ókorban is az imperializmus volt a standard, mégis Rómában és Görögországban sem sikert komoly gazdasági fejlődést összehozni. Pont ahogy napjaink államai esetén – a meghódított államok adóiból, lerablásából gazdagodik az államkincstár, csak ebből az átlagemberek semmit sem éreznek.
A szegény országok is tehetnének valamit, hogy ne maradjanak szegények?
Tipikus az is, hogy azon államok, amelyek rablógazdálkodást folytattak, szegényebbek maradtak, mint akik nyugodt piacgazdálkodással működtek. Így Afrikában Benin nem tartozik a kiemelkedő teljesítményű országok közé, míg Mauritius és Botswana kifejezetten jó gazdasági eredményeket tudnak felmutatni. Ha Európát nézzük, Svédország kifejezetten rossz gazdasági mutatókat hozott össze, amikor birodalmat épített. Viszont a birodalom összeomlása után egy jó kormányzással és gazdasági reformokkal ma már gazdasági csillagnak számít az ország. Japán ugyanígy, a birodalmi ábrándjai közepette komoly gazdasági nehézségeket volt kénytelen megélni. A szegény és gazdag országok között ott van különbségnek még a termelékenység.
Tajvan, Dél-Korea vagy éppen Szingapúr nem rendelkezik komoly ásványkincsekkel, de a termelékenységnek és innovációnak köszönhetően a legjobbak közé emelkedtek. Aztán számít az is, hogy mennyire támogatják a tőkebeáramlást és mennyire kedvező a környezet. Hiszen az emberek jóval motiváltabbak egy olyan környezetben, amely elősegíti a vállalkozást és a termelést, alkotást, mint egy olyanban, ahol erőfeszítéseiket korlátozzák. A gazdag országok hatékonyabban használják a tőkét és a technológiát. Tehát ha mondjuk 10 ezer tonna cukrot állít elő egy szegényebb ország, egy gazdagabb ország húszezer tonnát fog, csak a hatékonyságának növelésével.
A humán tőke minőségének emelése is segít a hatékonyság növelésében. Ha tehát a gazdag országokat hibáztatjuk a szegény országok szegénysége miatt, akkor benne hagyjuk őket abban a csapdában, amiben vannak. Mert a szegény országok jelentős része komoly segélyeket is kap, csak ezeket nem éppen úgy használják fel, hogy rálépjenek a fejlődés útjára.
Hungarian