“Egy ártatlan kanapét akartam eladni a Facebook Marketplacen: majdnem minden egyes érdeklődő át akart verni.”
A következő történetet egy amerikai blogger mesélte el sikertelenül elsült eladási próbálkozásáról:
Az éven úgy döntöttem, hogy megszabadulok kanapémtól. Így hát feltettem a bársonyzöld ülőgarnitúrát a Facebook Marketplace-re, gondolván, hogy néhány egyetemista vagy nemrég New Yorkba költözött diák boldogan felkapja majd kedvezményes áron. Szeptember óta sok megkeresést kaptam ezzel a bútorral kapcsolatban: majdnem egytől egyig csalóktól.
Válaszolnak a hirdetésemre, majd a teljes árból egy centet sem alkudva (ez már egy gyanús lépés), olyan kérdéseket tesznek fel, melyekre egyértelmű választ találnak az eredeti hirdetésben, minthogy milyen a mérete, milyen az állapota, hol található.
Miután sokadszor megismételem magam, és megadok egy az otthonomhoz közel fekvő utcát, jön egy újabb refrén: megkérnek, vegyem le a hirdetést az oldalról, mert még aznap eljön a termékért a férjük/apjuk/gyerekük/sofőrjük stb. majd a találkozó előtt hirtelen eltűnnek.
Mivel naponta találkozni ehhez hasonló csalókkal, ezért nem fogadtam el egyik ajánlatot sem. Tehát a Facebook Marketplacet mindenre tudtam használni, csak arra nem, amire valójában való: eladásra és vásárlásra.
Egy csizmát akart eladni, 1000 dollárt vesztett
Az ilyesfajta peer-to-peer online vásárlás mindig is a vevők óvatosságára épített vállalkozás volt, de magukat az eladókat is átverik.
Egy ausztrál szabadúszó írónő a The Guardian című lapban mesélte el saját kínos történetét, amikor éppen a múlt hónapban vesztett 1000 dollárt, miközben egy pár csizmát próbált eladni, miután érzékeny adatokat töltött be egy csaló által küldött adathalász linkre.
Az akkor még ártatlannak tűnő vásárló megkérte a nőt, hogy “a Facebook Marketplacen keresztül fizessen”, mert nem rendelkezik a nő által preferált PayPal fiókkal. Mivel a vevő egy teljesen normális, jó szándékú, átlagos felhasználó képét festette fel magáról az üzenetekben, a nő belement az ajánlatba.
“Éppen otthonról dolgoztam, és elkalandozott a figyelmem, amikor a telefonom egy újabb üzenettel csengett: „Szia! A Facebook továbbította ezt az üzenetet, továbbítottunk neked egy fizetési szolgáltatást. Miután az ellenőrzés befejeződött, a fizetés jóváírásra kerül a számládon”. Majd: „Kövesd a lépéseket, és azonnal megtörténik a kifizetés”.
“A link egy nagyon profi kinézetű oldalra vezetett…”
A link egy nagyon profi kinézetű oldalra vezetett, ahol megkértek, hogy válasszam ki a bankomat. Ezután meg kellett adnom a belépési kódomat, ami pontosan úgy nézett ki, mint a bankom bejelentkezési oldala. Perceken belül sms-eket kaptam a banktól, amelyekben arra kértek, hogy adjam meg a kódot egy új eszköz regisztrálásához az internetes bankoláshoz. Ekkorra már nem tudtam mit kezdeni, és beütöttem azt a rohadt kódot. Visszamentem dolgozni és vártam.
A következő dolog, amit kaptam, egy e-mail volt a banktól, amelyben közölték, hogy a kártyámat letiltották csalás gyanúja miatt. Azonnal felhívtam a bankot, és kiderült, hogy 3000 dollárt próbáltak meg elkölteni a kártyámmal. Hála a bank közbeszólásának ebből csak 1000 dollárt sikerült ténylegesen elköltenie a csalónak, mielőtt megakadályozták a további tranzakciókat.
Azt hiszem, az igazi tanulság az, hogy mi, emberek, természetesen bízni akarunk másokban anélkül, hogy látnánk és ismernénk őket. Olyannyira, hogy a digitális világban is képesek vagyunk a fejünkben megbízható karaktereket alkotni az emberekről, hogy igazolni tudjuk a bizalmat.
Sok csalást és csalási kísérletet nem jelentenek be, így lehetetlen megérteni a probléma nagyságrendjét. Egy 2022-es felmérés alapján 1000 angliai megkérdezettből minden hatodik embert megpróbáltak már átverni online eladások során. Egy másik, 2022-es, 1000 amerikai ember körében végzett felmérés szerint 62 százalékuk találkozott már átveréssel a Facebookon. 2022 januárja és 2023 novembere között a Better Business Bureau csaláskövetője több mint 1200 olyan bejelentést regisztrált, amely a Facebook Marketplace-t említette az Egyesült Államokban és Kanadában.
Ez a cikk is érdekelhet: Új átverés terjed, most a Booking.com foglalási oldalt használják ki a csalók
