A kínai elnök év végi beszéde döbbenetesre sikerült. Újabb viszály jöhet a világ nyakára?
A Hszinhua hírügynökség által angolra fordított év végi beszédében Hszi Csin-ping kínai elnök a nemzethez szólt, arra buzdítva „a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő minden kínai embert”, hogy „legyen közös a céljuk és osztozzanak a kínai nemzet megújulásának dicsőségében”, tekintettel a népköztársaság születésének 75. évfordulójára is, amely 2024-re esik.
Kevesebb mint két hét múlva, január 13-án a szigeten új elnököt választanak, és megújítják a parlamentet. Hszi keményebb hangot ütött meg, mint egy évvel ezelőtti beszédében, amikor a kínaiakat és a tajvaniakat „egy család tagjainak” nevezte. Az elnök beszéde után a kínai Tajvan-ügyi hivatal szóvivője William Lajt, a jelenlegi tajvani alelnököt és a Demokratikus Progresszív Párt jelöltjét „a tajvani függetlenség megrögzött munkásává és a Tajvani-szoros békéjének rombolójává” nyilvánította.
Hszi emlékeztetett arra, hogy „több konfliktus is zajlik jelenleg a világban”, és megismételte, hogy Kína „együtt kíván működni a nemzetközi közösséggel az emberiség közös javára”. A Hszinhua arról is beszámolt, hogy Hszi év végi üdvözlő üzenetet küldött Vlagyimir Putyinnak, amelyben a kínai elnök hangsúlyozta, hogy „az egy évszázada nem látott változásokkal és a változékony nemzetközi és regionális helyzetekkel szemben a kínai-orosz kapcsolatok mindig is egészséges és stabil fejlődést tartottak fenn, és 2023-ban folyamatosan a helyes irányba mozdultak el”.
„A remény a békés együttélés” Kínával. Ezt Tajvan elnöke jelentette ki, hozzátéve, hogy „a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás fenntartása mindkét fél felelőssége”. Hszi Csin-ping kínai elnök év végi beszédében kijelentette azt is, hogy a Tajvannal való „újraegyesítés történelmileg elkerülhetetlen”.
A belföldi helyzetet illetően Xi úgy érvelt, hogy a Covid után a kínai gazdaság „tovább növekszik”, és „rugalmasabb és dinamikusabb”. A fellendülés pedig – az „útközben felmerülő ellenszél ellenére” – 2024-ben is folytatódni fog.
Ezután a fiatalokhoz fordult, akiket arról biztosított, hogy a kormány azon fog dolgozni, hogy „lehetőséget biztosítson számukra a sikeres karrierhez”. Kína számára a fiatalok munkanélkülisége komoly társadalmi-gazdasági problémát jelent: júniusban a 16 és 24 év közötti fiatalok 21,4 százaléka volt munka nélkül. Azóta nem tudni, hogy áll a helyzet, hiszen a kormány nem adott ki frissebb adatokat. A kínai állam abszurd elképzelése az, hogy ha nincs munkanélküliségi adat, akkor munkanélküliség sincs. Május végén Hszi arra biztatta a kínai fiatalokat, hogy „táplálkozzanak a keserűségből”, ez a kifejezés arra utal, hogy az élet nehézségeivel szemben képesek kitartani, és akár a szenvedésből elégedettséget tudnak kovácsolni.
