260 dollár volt a Ford T-modellje, mégis többet kellett érte dolgozni

2024.01.07.
Olvasási idő: 1 perc

1924-ben 260 dollárért árulták a Ford T-modelljeit. Ma egy új Nissan Versa (a legolcsóbb autó az amerikai piacon) ezzel szemben 16.290 dollárba kerül. Bár a Versa jóval drágább, az emberek mégis jobban megengedhetik maguknak. 1924-ben egy kékgalléros munkás fizetése 51 cent volt óránként. Ez azt jelenti, hogy egy T-modell 510 munkaórájába került.

Az Egyesült Államokban ma egy kétkezi munkás átlagosan 36,50 dollárt keres óránként – egy új Nissan így 446 munkaórájába kerül. Ezzel 64 órával „olcsóbb”, mint egy T-modell. Ebben az összehasonlításban tehát 12,5%-kal olcsóbban juthatunk hozzá ma egy új autóhoz.

A fenti példa természetesen nem teljesen pontos: nem vettük ugyanis figyelembe megnövekedett vagyoni egyenlőtlenségeket, vagyis hogy az átlagfizetés ma kevésbé tükrözi azt az összeget, amit a dolgozók valóban megkapnak munkájukért cserébe.

A Ford egy 1911-ben gyártott T-modellje „mászik” fel egy YMCA-központ (Young Men’s Christian Association) lépcsőjén. Forrás: a Ford hivatalos oldala.

Ez azonban csak egy kis része a történetnek. Az autók ma már gyorsabbak, biztonságosabbak, kényelmesebbek, erősebbek és megbízhatóbbak, mint bármikor. (Bár ez utóbbi még ma is vita tárgyát képezi). Mindez a kreatív és szabad piac eredménye.

A T-modell korának egyik legnagyobb innovációja volt. 1908 és 1924 között az ára 850 dollárról 260 dollárra csökkent, ahogy Henry Ford és csapata hatalmas volumenben kezdte el legyártani a járműveket. Mindazonáltal minden egyes új kocsival valami újat is tanultak a mérnökök, amely aztán az alacsonyabb árakban, a magasabb bérekben és a nagyobb profitban is szépen megmutatkozott. Ford felismerte, hogy a tudás az a forrás, ami aztán az elemeket és az ötleteket értékké transzformálja.

Bár a megszerezhető tudás határtalan, az erőforrásaink korlátozottak. Megtalálni a tudásgörbét és átadni magunkat az új felfedezések nyújtotta élményeknek – így tudjuk segíteni az emberi faj virágzását, hogy szabadon teremthessünk új dolgokat – ez az, ami a modern kori gazdaságot végső soron meghatározza és előrelendíti.

Winterbrn

2017-ben kezdtem el kriptovalutákkal foglalkozni a CoinColorsnál. A BitcoinBázison – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 2019 óta tevékenykedem szerkesztőként. Széles körű tapasztalattal rendelkezem a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a fintech világában. Hiszek a Bitcoin elsőbbrendűségében, de nem tartom magam Bitcoin-maxinak. Fő érdeklődési területem a blokklánc-technológia és annak valóélet-beli felhasználása.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian