Befellegzett Nyugat-Európának?

2024.01.08.
Olvasási idő: 2 perc

Az „American Thought Leaders” legújabb epizódjában a műsorvezető Jan Jekielek Christine Andersonnal beszélgetett. Anderson az Európai Parlament és az Alternatíva Németországért (AfD) párt képviselője.

Az adásban megvitatták az Európát fenyegető kulturális és politikai veszélyeket, a növekvő bevándorlástól és az antiszemitizmustól a nemzeti identitások eróziójáig.

Anderson beszélt többek között a koronavírus világjárvánnyal foglalkozó különbizottság tevékenységéről és az Európai Parlamentben folyó hasonló vizsgálatról.

A bizottság munkája

Az Európai Parlamentben „A COVID tanulságai” címmel bizottságot hoztak létre. Ez azonban nem vizsgálóbizottság volt, mivel nem volt felhatalmazása arra, hogy tanúkat megjelenésre kötelezzen. Olyan személyek, mint Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója és Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke, nem is vettek részt az üléseken. Anderson kritizálta, hogy a bizottság inkább arra összpontosított, hogy az embereket kötelezzék az előírások betartására, ahelyett, hogy azt vizsgálta volna, hol rontották el.

Nem érdekelte őket, hogy megnézzék, hol rontották el. Rendben volt, hogy megsértettük az alapvető jogokat? Nem, ők inkább azt kérdezték: „Hol nem sikerült rávenni az embereket, hogy azt tegyék, amit mi akartunk?”.

Anderson megjegyezte, hogy úgy tűnik a kormányokat láthatatlan erők irányítják, és világszerte megsértik az emberek jogait és a demokratikus elveket.

Válasz a kritikára

Ami a gyakran szélsőjobboldalinak bélyegzett AfD pártot illeti, Anderson vitatja ezt a jellemzést. Azt állítja, hogy minden kormánykritikus vagy a narratívát megkérdőjelező pártot szélsőjobboldalinak tekintenek.

Amint elkezdünk az emberek érdekében fellépni, ami a választott képviselők feladata, a globalitárius embergyűlölők mindent a fejünkhöz vágnak, hogy megakadályozzák, hogy az emberek meghallgassanak bennünket.

Megvitatták az interjú során az AfD ellentmondásos álláspontját a bevándorlással kapcsolatban, amely szerintük nem bevándorlás, hanem illegális invázió. A közelmúltbeli tüntetések fényében foglalkoztak az integráció és a kulturális összecsapások kérdésével.

Erősödő antiszemitizmus

Anderson úgy véli az antiszemitizmus importálása a mélyen gyökerező előítéletekkel rendelkező kultúrákból érkező emberek beáramlása miatt párhuzamos társadalmakat hoz létre. Aggodalmát fejezte ki a nyugati társadalmak értékeinek a sokszínűség nevében történő eróziója miatt.

Anderson hangsúlyozta, hogy a választott tisztségviselőket felelősségre kell vonni döntéseikért és tetteikért, mivel ők felelősek a kormányzásért.

Szerinte mindenkit, aki nem támogatja a globalista agendákat, szélsőjobboldalinak bélyegeznek. A kelet-európai országok ugyanakkor jobban ellenállnak az ilyen címkéknek, mivel korábban totalitárius uralom alatt éltek.

Bár Anderson nem veszítette el teljesen a reményét Nyugat-Európával kapcsolatban, aggodalmának adott hangot az antiszemitizmus elterjedtsége miatt. A kelet-európai országokba és az amerikai népbe helyezi a reményt, hogy meg tudják őrizni a szabadságot, és globálisan ellen tudnak állni egy zsarnoki rendszer bevezetésének.

Az én reményem a kelet-európai országokban van, ahol valóban egy olyan Európa van, amilyennek mi ismerjük.

– fejezte be Anderson.

atak

Felkenetlen bitcoin pásztornő s jogász :)

Legfrissebb hírek

Építheti Kína az ember-robot hadseregét

A sencseni Southern University of Science and Technology kutatói bemutattak egy viselhető robotrendszert, amely két független mechanikus lábat és egy törzsvázat ad hozzá az emberi viselőhöz. Ezzel egy négylábú hibridet alkottak meg,
hosszú élet titka

Kiderült, mi valójában a hosszú élet titka

A hosszú élet titka régóta foglalkoztatja az embereket. Sokan a genetikában, a szigorú étrendben vagy a stressz minimalizálásában látják a választ, ám egy érsebész szerint a valóság ennél jóval egyszerűbb. Dr. Rema

Tesla-turbina LEGO-ból: még telefont is tud tölteni

A Tesla‑turbina egy lapát nélküli, centripetális áramlású turbina, amelyet a legendás fizikus, Nikola Tesla talált fel 1913-ban. A hatásfoka a határréteg‑jelenségen alapul, nem pedig azon, hogy a gáz vagy folyadék közvetlenül lapátokra