Kamu a nagy újrahasznosítás, Európa szemetét szimplán máshol öntik le

Egy új tanulmány szerint az európai műanyaghulladék mintegy felét „exportálják” más országokba, annak ellenére, hogy sok európai azt hiszi, hogy az öreg kontinensen ezerrel zajlik az újrahasznosítás.

A műanyag újrahasznosítására vonatkozó rendkívül szigorú uniós előírások ellenére kevéssé ellenőrzik az EU-ból az ázsiai országokba, például Vietnamba szállított műanyaghulladékot. Az exportált európai műanyagok jelentős része nem hasznosítható újra, ezért azt elszállítják és egyszerűen csak kidobják a természetbe: a lényeg, hogy nem európai országban. Ez a megállapítása az Utrechti Egyetem munkatársa, Kaustubh Thapa által végzett új kutatásnak, amely a Circular Economy and Sustainability című folyóiratban jelent meg.

„Megfigyeltük, hogy [Ázsiában] az emberek főznek és esznek az újrahasznosító üzemben, az olvadt műanyag mérgező füstjében. A gyerekek ebben a fullasztó környezetben játszanak” – mondja Thapa, a kutatás vezetője. A kutatás szerint naponta 7 millió liter mérgező szennyvíz kerül a városok vizeibe.

„Bár ez a fajta hulladékkereskedelem egyesek számára jövedelmező, a hulladékgazdálkodás felelősségének a termelőktől az ilyen falvakra való áthelyezése kárt okoz az embereknek, a közösségeknek és a környezetnek” – teszi hozzá Thapa.

Thapa új kutatása megmutatja a szembetűnő kontrasztot a vietnami és európai politikák és az újrahasznosító központok valósága között. „Az európai fogyasztók erőfeszítéseket tesznek a hulladék szétválogatása és az újrahasznosítás érdekében, de világosan láthatjuk, hogy erőfeszítéseik nagyrészt hiábavalók” – mondja Thapa. Hozzáteszi: „Az EU-ban az újrahasznosítási arányok növelésére összpontosítani anélkül, hogy a teljes lánc mentén szisztematikusan kezelnénk a kapcsolódó emberi és környezeti károkat, nem etikus és nem fenntartható”.

A kutatók még reménykednek. Úgy vélik, hogy a műanyaghulladék újrahasznosításra történő kiszervezése fenntartható módon lehetséges. „Az európai zöld New Deal, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a jogilag kötelező érvényű globális műanyag-szerződésről folyó ENSZ-tárgyalások nem hagyhatják figyelmen kívül következtetéseinket. Mivel egyre többet fogyasztunk, és ezáltal egyre több hulladékot termelünk, szisztematikusan foglalkozni kell az újrahasznosításra szánt hulladékok kereskedelmével” – zárja Thapa.