Átfogó útmutató a kriptovaluta befektetés kockázatairól

A 2010-es években a kriptovaluták közel százezer embert tettek milliomossá. Az iparág bő tízéves története során nagyjából 430 millió ember került kapcsolatba a blokklánchoz kapcsolt digitális valutákkal, ami a Föld 5,5%-át sem teszi ki. Az innovációba és a technológiába való befektetés remek lehetőség is lehet, ugyanakkor nem árt tisztába lenni a kockázatokkal, és ennek függvényében megvizsgálni azt, hogy megéri-e a hozamokra vadászni.

Milyen kockázatokkal járnak a kriptovaluták?

Az izgalmakkal teli, innovatív iparág, mely első sorban a közvetítőrendszer nélküli, egyenrangú felek közötti, elszámolható és nyilvános kereskedést célozza meg koránál fogva számos kockázattal rendelkezik, melyeket nem szabad félvállról venni, ugyanis egy-egy hiba visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ezek a kockázatok az alábbiak:

• Volatilitás: Ugyan a kriptovaluta piac 2021 novembere után ismét elérte a 2 000 milliárd dolláros piaci kapitalizációt, és a napi volumen is 50 milliárd dollár körül mozog, ez még mindig eltörpül a hagyományos tőzsdéhez képest, kis méretéből adódóan pedig az árfolyamok rángatása a nagy kitettséggel rendelkező szereplők számára könnyű. Viszonyításképp a teljes értékpapír piac 2024 februárjában elérte a 115 000 milliárd dollárt, vagyis majdnem 60-szor nagyobb, mint a kriptopiac. Minél kisebb kapitalizációval rendelkezik egy projekt, annál könnyebb a volatilitás csapdájába esni annak ellenére, hogy a legtöbb árfolyam a Bitcoinnal együtt mozog, aminek a piaci kapitalizációja átlépte az 1 000 milliárd dollárt.
• Nem megfelelő értékelés: Míg a tőzsdén lehetőség van egyes részvények értékének meghatározása a mögöttes vállalat teljesítménye alapján, addig a kriptopiac esetén nehéz a valódi értéket meghatározni, mivel a legtöbben kizárólag spekuláció céljából tartják a kriptovalutákat. Ennek ellenére a Bitcoin, mint értékálló eszköz megállja a helyét a „nagyok” között, ugyanis a 10. legnagyobb kapitalizációval rendelkező eszköz a világon. Az első egyébként az arany, ami majdnem 14-szer nagyobb, mint a Bitcoin.
• Hackelés: Érdekesség, hogy a hálózaton több, mint felét hackerek validálják, e miatt pedig könnyen átverés áldozata lehet a felhasználó egy óvatlan pillanatban. A technikai tudnivalók – jóváírás, bridgelés – további kockázatot rejtenek az iparág számára, ezért érdemes megbízható tőzsdéken (pl. Binance, Coinbase, Kraken) vásárolni a magasabb költségek ellenére. A tárolásra pedig érdemes egy tárcát – hot vagy cold – beszerezni.
• Decentralizáció: A decentralizáció egy kétélű fegyver, ugyanis ami az előnye, az a hátránya is a piacnak. Nincs egy központi szervezet, amely magára vállalná a működtetést, a felhasználó a közösségre van utalva, ahol egy jól megszervezett támadással könnyen át lehet venni az uralmat.
• Kulcsok: Ha nem a tied a kulcs, nem a tied a kriptovaluta sem. A kriptovalutákat kulcsokkal védik, melyek, ha elvesznek, akkor szinte lehetetlen visszaszerezni. A tárcákat érdemes digitálisan és analóg módon is vezetni, hogy minden körülményre felkészülhess.
• Szabályozások: Jelenleg kevés ország rendelkezik egzakt szabályozással a kriptovalutákat illetően, még kevesebb ország – csak El Salvador és a Közép-Afrikai Köztársaság – fogadja el fizetőeszközként. Minden ország máshogy kezeli ezt a kérdést, különböző besorolással látják el a kriptovalutákat, melyekkel nem árt mindenkinek tisztában lenni lakhelytől függően.

Kinek ajánlott kriptovalutákba fektetni?

Alapvetően a technológiába és az innovációba fektetni mindig is kifizetődő volt, ugyanakkor a kriptovaluta befektetés rengeteg utánajárást és állandó informáltságot igényel. Mint minden befektetésnél, érdemes azt az időtávot meghatározni, melyen a befektetéssel kapcsolatban gondolkozol, hiszen egyik pillanatról a másikra ebből sem lehet meggazdagodni. A szakértők szerint a teljes portfólió 1-5%-nál nem szabad, nem érdemes kriptovalutába tenni, de a járatos befektetőknek sem ajánlják, hogy ez az arány 10%-nál több legyen. A kriptovaluták esetén érdemes nemcsak a hozamra, hanem a jövőre vonatkozó adaptációra, küldetésre tekinteni, mely a közvetítő nélküli pénzügyi rendszert és az értékállóságot célozza meg szemben a fiat pénzügyi rendszerrel, ahol napról napra milliárd dollárok kerülnek kinyomtatásra a központi bankok által.

A diverzifikáció rendkívül fontos, az egyén kockázattűrő képessége pedig még fontosabb, hiszen az a cél, hogy a megkeresett jövedelem dolgozzon, amíg mi alszunk. Jelenleg a legbiztonságosabb befektetés a megtakarításos életbiztosítás, mely kockázati védelemmel van ellátva. Az állampapírok is a biztonságosabb pick-ek közé tartoznak, ugyanakkor itt fennáll a nemfizetés kockázata az államcsőd esetén. A vállalati kötvények szintén 4-5%-os átlagos hozamra képesek hosszú távon, viszonylag alacsony kockázattal, de kockázatmentesnek nem mondható.

A magasabb kockázattal rendelkező befektetési lehetőségekben ugyanakkor ott van a magasabb hozam lehetősége is. Az egyedi részvények, az opciós kereskedés vagy a kriptovalutákba történő invesztálás már ez a kategória, ahol a hozam leginkább már másoktól függ, és nem tőlünk vagy egy adott cégtől. Intézményi befektetők napi szinten milliárd dollárokat forgatnak, ők pedig az óvatlan, gyenge kezű kisbefektetőkön gazdagodnak még tovább. A tőkeáttételes kereskedés / CFD / FOREX pedig már konkrétan a szerencsejáték kategóriába tartozik.

Mit mutatnak a számok?

A befektetések összehasonlítására különböző mutatókat használnak a szakértők, ugyanakkor a piac mérete, az eszközök összetétele és a demográfiai helyzet is gyakran meghatározza azt, hogy mibe tudunk fektetni. Az intézményi befektetőknek köszönhetően a tőzsdén lehetőség van viszonylag alacsony tranzakciós költség mellett ún. tőzsdeindexeket vásárolni, ebből a legnépszerűbb az S&P-500, mely súlyozva tartalmazza az Egyesült Államok 500 legnagyobb vállalatának részvényét. A kriptovaluta piacon a Bitcoin dominánsnak számít, a piac egészének több, mint feléért (51,2%) felel, míg az S&P-500 esetében csak a Microsoft (7,13%) és az Apple (6.36%) tesz ki 4%-nál nagyobb részesedést.

A befektetési lehetőségek összehasonlítására érdemes megvizsgálni, hogy egy adott eszköz mekkora átlagos hozammal rendelkezik, mely alapján az időtáv és célkitűzés után kalkulálni tudunk. A kriptovaluta piac életkorából adódóan nem rendelkezik akkora mintával, mint a tőzsde, ugyanakkor a Bitcoin esetében meg tudjuk állapítani azt a ciklikusságot, amely a piacot jellemzi. Jelenleg, ha az éves hozamokat vizsgáljuk, akkor az egy veszteséges évet három nyereséggel teli év követi, ezzel pedig az átlagos hozama 2013 óta 107,96%, míg az elmúlt 5 évben ez 63,18%. Ezzel szemben, a benchmarknak mondható S&P-500 átlagos hozama 2013 óta 13,75%, az elmúlt 5 évet tekintve pedig 15,69%. A piacok közti korreláció egyébként a javuló makrokörnyezetnek köszönhetően új csúcson van.

Az átlagos hozam alapján messze menő következtetést ugyan nem érdemes levonni, hiszen az elmúlt éveket tarkította egy COVID-19 járvány, egy Terra Luna-összeomlás, az FTX kriptotőzsde csődje, ugyanakkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a 2010-es évek óta a Bitcoin a legnagyobb eszközök között a legjobban teljesítő eszköz, ez pedig sokaknak fel fogja kelteni az érdeklődését előbb vagy utóbb.