A világ manapság tele van égetőbbnél égetőbb problémákkal, a vezetők pedig szinte folyamatosan tüzet oltanak. Az akutabbnak tűnő problémák mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk az elöregedő társadalmak által jelentett kihívásokról sem, amelyek kezelése a következő évtizedekben kulcsfontosságú kérdéssé válik majd.
A népesség öregedése nagyrészt visszafordíthatatlan folyamat: az ENSZ Népesedési Osztálya szerint a 65 éves és ennél idősebb személyek száma a következő három évtizedben meg fog duplázódni, és 2050-re eléri az 1,6 milliárdot.
Ahogy az alábbi infografika is mutatja, a trendet Ázsia vezeti Hongkonggal, Dél-Koreával és Japánnal az élen: ezekben az országokban lesz várhatóan a legmagasabb a 65 évesek és ennél idősebbek aránya 2050-re.
Bár Japán híres az elöregedő népességéről és jelenleg a lista első helyén áll, Ázsia más országaiban jelentős változások várhatók, mivel az élettartam az elmúlt évtizedekben gyorsan javult és továbbra is javuló tendenciát mutat.
Várhatóan 2050-re Hongkong, Dél-Korea és Japán népességének körülbelül 40 százaléka 65 éves vagy ennél idősebb lesz, ami hatalmas különbséget jelent a jelenlegi magasan fejlett régiókban megfigyelt szintekhez képest, ahol az idősebbek aránya a 20-as évekhez hasonló szinten mozog.
Magyarországon ehhez képest az időskorúak népességen belüli aránya 1990 óta folyamatosan, 13,2-ról 20,3%-ra emelkedett, a KSH adatai szerint. A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy már 2006 óta több időskorú magyar van, mint a gyermekkorú. A demográfiai előrejelzések szerint 2030-ra várhatóan ez az arány megközelíti a 24%-ot, 2060-ra pedig a 33%-ot.
„A népesség öregedése korunk meghatározó globális trendje” – áll az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának 2023-as szociális világjelentésében, a jelenséget egy olyan „jelentős sikertörténetnek” nevezve, amely kihívásokat és lehetőségeket is hoz magával.
Az elöregedő népességű országok egyik fő kihívása az, hogy biztosítsák a gazdaság képességét arra, hogy kielégítse egy növekvő számú időskorú népesség fogyasztási igényeit, legyen szó a törvényes nyugdíjkorhatár emeléséről, az idősebb emberek önkéntes munkaerő-piaci részvétele elé gördülő akadályok megszüntetéséről vagy az életen át tartó oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és munkalehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosításáról, amelyek mind hozzájárulhatnak az idősebb korúak gazdasági biztonságának növeléséhez.
A demográfiai változás korai szakaszában lévő országoknak pedig lehetőségük van arra, hogy előre tervezzenek, és időben megvalósítsák a megfelelő intézkedéseket, hogy hatékonyan tudják kezelni az elöregedő népességgel járó kihívásokat… például a tömeges népességfogyást.
Hungarian 