Javier Milei nemrég megválasztott argentin elnök egy csütörtöki esemény során komoly bejelentést tett. Olyan törvényjavaslatot terjeszt a Kongresszus elé, amely értelmében börtönbüntetés járna azért, ha a jegybank tisztviselői pénznyomtatással oldanák meg a költségvetési hiány problémáját.
Milei a Todo Noticias helyi hírcsatornának adott interjújában azt mondta, a célja, hogy a pénznyomtatás gyakorlata bűncselekménynek minősüljön.
Nincs több pénznyomtatás
„A törvényjavaslat bűncselekményként határozza meg a pénznyomtatást, és amennyiben a Központi Bank közvetlenül vagy közvetve finanszírozza az államkasszát, a jegybank elnöke, az igazgatótanács, a nemzet elnöke és az ezt megszavazó tisztviselők börtönbe kerülnének” – mondta Milei.
A cél Milei elmondása szerint, hogy ellehetetlenítsék a központi költségvetés pénznyomtatás által történő finanszírozását. Rámutatott Alberto Fernández volt szocialista köztársasági elnök gyakorlatára, aki négyéves ciklusa alatt Argentína teljes GDP-jének 18%-át nyomtatta ki peso formájában.
A javaslat Milei „sokkterápia”-ként elhíresült tervének a része, amely Argentína közel két évtizedes szocialista uralma során elszenvedett gazdasági kárait szeretné helyreállítani. Ez idő alatt a dél-amerikai ország rekordmértékű pénzromlást könyvelt el, és hiperinflációs spirálba lépett.
A törvény hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan mértékre csökkenjen a költségvetési kiadás, amit a kormány saját bevételeiből is finanszírozni tud. Ehhez szerinte elengedhetetlen, hogy a Argentin Központi Bank ne bocsáthasson ki több bankjegyet.
„Komoly elkötelezettséggel viseltetünk a fiskális terület iránt, a zéró deficit nem képezheti vita tárgyát” – mondta Milei. „Ha a deficited nulla, nem veszel fel még több kölcsönt. Azzal, hogy nem veszünk fel kölcsönt, az adósság/termék rátánk konstanssá válik vagy csökkeni kezd, ennek eredményeképp nő a fizetőképesség.”
Milei elmondása szerint a pénznyomtatás büntetését előirányzó törvényjavaslatot minél hamarabb megküldi a Kongresszusnak, pontos időt azonban nem közölt.
„Akkor fogjuk elküldeni, ha a piacnyitás feltételei adottak lesznek, miután befejeztük a Központi Bank megtisztítását, és felállítjuk a pesoalapú valutaversenyt” – mondta.
Az IMF csak bámul
Az argentin elnök egy interjú során elárulta, hogy a megemlítette a javaslatot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettesének is, akivel épp a beszélgetés előtt fejezte be a találkozót. Mint mondta, Gopinath-nak „kellemes meglepetésben” volt része.
„Ha a program megköveteli, [bővebben is] átbeszéljük majd” – folytatta. „Az Alap együtt szeretne működni velünk, erősen hisznek a sikerünkben, azt akarják, hogy sikerrel járjunk, és szándékukban áll támogatni minket. Számukra ez egy emblematikus ügy.”
Argentínában a törvények lehetővé teszik, hogy a képviselők, a szenátorok, az elnök és az állampolgárok is törvényjavaslatokat terjesszenek a Kongresszus elé. Ez lehetővé tette Milei számára, hogy masszív javaslatcsomaggal éljen még decemberben, amely híres reformjainak nagy részét már tartalmazta.
A törvénytervezetnek az alsóház februárban adott zöld utat, néhány nappal a jóváhagyás után azonban azt visszaküldték a bizottságba, miután a cikkelyenkénti szavazáson elutasították. Nem ez volt az egyetlen akadály, amellyel a nemrég megválasztott elnöknek szembe kellett néznie. Legutóbb egy argentin bíróság megsemmisítette az általa javasolt munkaügyi szabályokat, amelyek megkönnyítették volna a munkavállalók elbocsátását.
Milei csaknem három hónapja, 2023. december elején foglalta el az elnöki széket. Az ország ekkor 200% fölötti inflációval, egyre nagyobb elszegényedéssel és gazdasági recesszióval küszködött. Az új elnök azzal az ígérettel érkezett, hogy öt százalékponttal csökkenti az állami kiadásokat anélkül, hogy a terheket a magánszektorra hárítaná.
A gazdaság helyreállítására tett törekvéseit nem csak az IMF, de a világ nagy gazdaságai is örömmel fogadták. Ha az új elnöknek sikerül megvalósítania vízióit, az ismét emelkedő pályára állíthatja az egykor virágzó dél-amerikai országot.
További cikkeink Argentína témában:
Hungarian