Lehet, hogy nem is létezik a sötét anyag?

Az Ottawai Egyetem új kutatása megkérdőjelezi az univerzum hagyományos modelljét.

Nincs is olyan, hogy sötét anyag?

A jelenlegi tudásunk szerint az univerzum normál anyagból, sötét energiából és sötét anyagból tevődik össze. Egy új tanulmány, amit Rajendra Gupta fizikaprofesszor vezetett az Ottwai Egyetemen bemutat egy teljesen új megközelítést. A CCC+TL modell integrálja a „kovariáns csatolási állandókat” és a „fáradt fény” elméleteket.

• CCC: Ez a „kovariáns csatolási állandók” rövidítése. Képzeld el, hogy az univerzumban különböző erők vannak, például a gravitáció vagy az elektromágnesesség. Lehetséges, hogy ezek az erők idővel nem maradnak változatlanok, azaz képesek változni. A modell CCC része azt sugallja, hogy ezek az erők bizonyos módon együtt változnak.
• TL: Ez a „fáradt fény” rövidítése. A fény áthalad a téren, de haladása közben energiát veszíthet. Ez az elmélet azt sugallja, hogy hatalmas távolságokon a fény elfárad, ami befolyásolja, hogyan látjuk a dolgokat az univerzumban.

Gupta ezt a két elméletet összecsatolta. Azaz a modell szerint az univerzum különböző erői együtt változhatnak és mindeközben a fény energiát veszíthet, ahogy halad előre.

Ez az új megközelítés azt mondja ki, hogy a sötét anyag nem feltétlenül szükséges a galaxisok, csillagok és bolygók viselkedésének magyarázatához. Ehelyett azt javasolja, hogy a természet gyengülő erői és a kozmikus távolságokon keresztül a fény által okozott energiaveszteség magyarázza a megfigyelt jelenségeket. Ez megkérdőjelezi azt a széles körben elfogadott elképzelést, hogy a sötét anyag az univerzum jelentős részét, körülbelül 27%-át teszi ki.

Újra kell értelmezni, hány éves a világegyetem

A kutatás nemcsak a sötét anyag létezését kérdőjelezi meg, hanem ezzel együtt újradefiniálja a világegyetem korával és tágulásával kapcsolatos fogalmakat is. Gupta eredményei azt sugallják, hogy a korábban a sötét energiának tulajdonított felgyorsult tágulás valójában az idő múlásával gyengülő természeti erők következménye.

Gupta tanulmánya a vöröseltolódások elemzésére támaszkodik, ahol a fény a spektrum vörös része felé tolódik el, és ez igazodik a kulcsfontosságú kozmológiai megfigyelésekhez. Ez a kutatás jelentős eltérést jelent a hagyományos kozmológiai modellektől, és felszólítja a tudományos közösséget, hogy vizsgálja felül a sötét anyaggal kapcsolatos régóta fennálló téziseit.

Annak ellenére, hogy a sötét anyag láthatatlan, és nincs kölcsönhatása a fénnyel, jelenlétére a gravitációs hatásaiból lehet következtetni. Ez különféle kimutatási módszerekhez vezetett, beleértve a föld alatti részecskedetektorokkal és űrteleszkópokkal végzett kísérleteket. A sötét anyag részecskéinek közvetlen kimutatása azonban továbbra is megfoghatatlan, ami komoly kihívást jelent a modern fizikában.

A sötét anyag megértésére irányuló törekvés az asztrofizika és a részecskefizika fejlődését mozdítja elő. A jövőbeli megfigyelések és kísérletek feltárhatják természetét, ami forradalmasíthatja a világegyetemről alkotott felfogásunkat.