A skandináv térség és Izland is köztudottan híres a megújuló energiaforrások előtérbe helyezéséről, geotermikus-, szél- és vízerőművekből álló hatalmas hálózatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ egyik legélhetőbb, legmagasabb életszínvonallal rendelkező térségévé váljanak. Most azonban az izlandi miniszterelnök a felezés kapcsán felmerülő globális problémára hívta fel a figyelmet.
Első volt a bányászatban, most első az energiatermelésben
Izland az elsők között rendelkezett jelentős kripto-bányászati ágazattal a világon, most azonban a fejlődő országokhoz képest háttérbe szorultak. Víz- és geotermikus erőművekből álló hatalmas hálózatának köszönhetően a szigetország a világ egy főre jutó legnagyobb energiatermelőjévé vált. Energiaforrásaikat 100%-ban megújuló energiából állítják elő, ennek köszönhetően pedig Izland szigeteltté vált a globális energiaválságtól is, mely az orosz-ukrán háború kapcsán a világ számos térségében felmerült.
Most, az izlandi miniszterelnök, Katrín Jakobsdóttir a jelen állapotának értékelése helyett a jövőbetekintést választotta, és nyilatkozatával a Bitcoin-felezés következtében felmerülő problémákról beszélt. Jakobsdóttír a Financial Times-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a következő évek fókuszában az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság fog szerepelni, mivel nem szeretnének ekkora mértékben az import élelmiszerre támaszkodni.
A felezés okozta felmerülő problémák
A miniszterelnök arra is kitért, hogy jelenleg a Bitcoin-bányászat több energiát használ fel, mint a háztartások összessége, ez pedig problémát jelenthet a jövőben. A Luxor kutatócég szerint a világ kezd ráébredni, hogy a kriptovaluták felé történő nyitás számos gazdasági instabilitás ellenszere lehet, ennek következtében pedig nő a kereslet. A növekvő kereslet mellett az elektromosság jobban fog fogyni, azonban kevés erőmű épül, vagyis a kriptobányászat nem fog várhatóan tovább növekedni a szigetországban – ellentétben például Finnországgal.
A Bloomberg jelentése szerint a következő Bitcoin-felezésig kevesebb, mint egy hónap van hátra, ez pedig megindítja az Egyesült Államok utolsó generációs bányászgépek értékesítését a tengerentúlra. Ezek a bányászgépek – pontosabban a Bitmain Antminer s19 – a csúcson 11 500 dollárba kerültek, azonban a felezés után a becslések szerint megközelítőleg 350-400 dollár körüli összegért be lehet már szerezni. A jelentés kitér arra is, hogy ezek az Amerikában „leselejtezett” gépek első sorban Afrikába és Dél-Amerikába indulnak meg, ahol a gazdasági bizonytalanságok ellensúlyozására, az infláció leküzdésére kriptovalutákat kezdtek el használni az emberek.
Bányászat kontra bankrendszer
A decentralizáció és a kriptobányászat a 2010-es években villámgyors növekedésen ment keresztül, mára pedig elképzelhetetlen az, hogy egy ország ne rendelkezzen minimális kriptovaluta készlettel. Ugyanakkor a mainstream média számtalanszor kritizálta már a világ vezető kriptovalutáját, a Bitcoint. A média szerint nemcsak az okoz problémát, hogy „szürkezónás” terület, és első sorban pénzmosásra, átverésekre és terrorcselekmények finanszírozására használják, hanem az is, hogy rendkívül költséges.
A Bitstop szerint azonban a hagyományos bankrendszer kétszer annyira káros, mint a Bitcoin hálózata. A cikk a Galaxy Digital kutatására támaszkodik, mely megállapítja, hogy a költséges és sebességbeli korlátokkal rendelkező bankrendszer éves szinten 263,72 TWh-t fogyaszt, mely jelentősen meghaladja a Bitcoin-hálózat évenkénti 113,89 TWh-s fogyasztását. Ettől azonban nem lesz jobb, maximum kisebb rossz a Bitcoin, mely problémáira számos alternatív kriptovaluta – altcoin – próbál megoldást találni, többek között az Ethereum is, mely Dencun-frissítése, és az Ethereum 2.0 előkészítése pontosan ezeket a hatékonyságbeli problémákat kívánja feloldani a gyors, olcsó és megbízható tranzaktálás létrehozásával.
Érdekelhet még: Az év eleje óta közel 300 ezer bitcoint veszített a Grayscale alapja
Hungarian 