Az egyik legégetőbb probléma ma globálisan a környezetvédelem, a légszennyezés és annak kezelése. Az általános iskolától kezdve ennek fontosságára hívják fel a gyerekek figyelmét is, ugyanakkor a felnőttek sem tudnak kézzel fogható megoldást találni a problémákra, hiszen a korrupció, az eltérő szabályozások és demográfiai állapotok mindig teremtenek egy újabb kiskaput a profitmaximalizálásra törekvő gyárak számára, az ebből fakadó környezetvédelmi perek pedig évekig húzódhatnak, a kártérítés mértéke pedig össze sem hasonlítható az okozott kárral. Az ISGlobal tanulmánya következik.
Javuló levegőminőség egész Európában
A Barcelona Institute for Global Health – röviden: ISGlobal – által vezetett tanulmány gépi tanulási technikák alapján becsüli a környezeti koncentrációját a lebegő részecskék (PM2,5 és PM10) és nitrogén-dioxid (NO2) esetében, melynek célja az Egészségügyi Világszervezet – röviden: WHO – által 2021-ben közölt iránymutatásnak való megfelelés. A koncentrátumok határértéket képeznek, melyek a „tiszta levegős napok”, illetve a „tisztáltalan napok” mérésekor kerülnek elő. A tanulmány során tiszta levegős napnak nevezünk egy napot, amikor a négy koncentrátum közül maximum egy haladja meg a határértéket, és tisztáltalan napnak, ha legalább kettő meghaladja a WHO iránymutatását.
A kutatócsoport 35 európai ország több, mint 1400 régiójában elemezte a szennyezés szintjét – ez 543 millió európai lakost érint. A megjelent tanulmány arra világított rá, hogy a vizsgált időszakban jelentős csökkenés történt Európa legtöbb részén: a PM10 – vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék – koncentrációja csökkent a legnagyobb mértékben (2,72%), ezt követi a PM2,5 – vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék – koncentrációcsökkenése (2,45%) és a nitrogén-dioxid csökkenése (1,72%).
Az eredmények rávilágítanak az európai levegőminőség jelentős javulására, ugyanakkor a lakosság több, mint 80%-a él a WHO által ajánlott szintet meghaladó területeken. A vizsgált időszakban a PM2,5 és PM10 szintje Dél-Európában és Kelet-Európában volt a legmagasabb, ugyanakkor Észak-Olaszország is érintett.
Összetett kihívást kell kezelni
Annak ellenére, hogy a levegő minősége jelentősen javul, még messze elmarad attól, amit a WHO 2021-ben kitűzött célul. A legnagyobb problémát ilyen szempontból az O3 – vagyis az ózon jelenti. A közel két évtizedes kutatás során megállapították, hogy évente 0,58%-kal nőtt Dél-Európában az ózonszint, mely a tisztáltalan levegőjű napok közel négyszeresét eredményezte a kiinduló állapothoz képest.
A kutatócsoport szerint a kapott eredmények rávilágítanak arra, hogy a szennyező anyagok fokozottabb ellenőrzése és kezelése egyre fontosabbá válik, ugyanakkor nem elég az elsődleges szennyeződéseket visszaszorítani, hiszen az ózon például másodlagos képződési útvonalakon keletkezik – erről beszélt Joan Ballester Claramunt, az ISGlobal munkatársa. A szakember szerint az ózonkezelés egy összetett probléma, nem elég az elsődleges szennyezőanyag-kibocsátást csökkenteni, hiszen az ózonképződést a megnövekedett napfény és az emelkedő hőmérséklet is befolyásolja.
Hosszú távon kulcsfontosságú az ózonkezelés megoldása, hiszen károsíthatja az emberi egészséget, a növényzetet és az ökoszisztémát is. Az aggasztó európai tendencia kémiai reakciókon keresztül fokozza az ózonképződést, mely felgyorsítja a levegőben lévő szerves vegyületek oxidációját, ez pedig újabb PM2,5 részecskéket képez. Az ebből következő éghajlatváltozás pedig növeli az erdőtüzek valószínűségét, ami újfent az előbb említett lebegő részecskék előfordulását és az ózonképződését fokozza. Ballester Claramunt szerint ez az összetett kölcsönhatás egy káros hurkot hoz létre, melyet sürgősen kezelni kell. A szakember szerint a 2020-as évtized legnagyobb problémája az éghajlatváltozás és légszennyezés lesz.
Érdekelhet még:
Hungarian 