Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője a napokban arra szólította fel Oroszországot és Kínát, hogy támogassák az USA álláspontját, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia ne hozzon döntést a nukleáris fegyverek bevetéséről. A feladatot az emberekre hagynák.
Paul Dean, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési tisztviselője szerint Washington már elkötelezett amellett, hogy az atomfegyverek feletti ellenőrzésből kihagyják a mesterséges intelligenciát. Hozzátette, hogy Franciaország és Nagy-Britannia ugyanígy döntött; a következőkben pedig „nagyon örülnének egy hasonló nyilatkozat közzétételének Kína és Oroszország részéről”.
Dean megjegyzései az után hangoztak el, miután napvilágot láttak a hírek, miszerint az Egyesült Államok megbeszélést kezdeményezett Kínával a nukleáris fegyverpolitikáról és a mesterséges intelligencia növekedéséről. Az AI elterjedésének kérdései Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter pekingi találkozóján merültek fel. A két fél elvileg megállapodott abban, hogy a következő hetekben megtartják az első kétoldalú tárgyalást, hogy megosszák egymással álláspontjaikat arról, hogyan lehet a legjobban kezelni a technológiát övező kockázatokat.
A katonai kommunikáció részeként az amerikai és a kínai tisztviselők egyébként már januárban újraindították a nukleáris fegyverekről szóló egyeztetéseket. Hivatalos tárgyalásokra azonban egyelőre még nem lehet számítani, Kína ugyanis továbbra is azt sürgeti, hogy a legnagyobb atomhatalmak kössenek egy szerződést arról, hogy az atomfegyvereket kizárólag válaszcsapásként lehet alkalmazni.
Mit jelentene az, ha valaki bevetné az atomfegyverét?
Az Egyesült Államok kezdeményezése és a folyamatban lévő tárgyalások jelzik, hogy az atomfegyverek terén az automatizált döntéshozatal kérdése egyre fontosabbá válik. A továbbiakban kulcsfontosságú lesz az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti párbeszéd, hiszen ezen országok rendelkeznek a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával.
Egyetlen atomfegyver bevetése több százezer ember halálát okozhatja; egy bomba felrobbantása például New York felett, a legutóbbi elemzések szerint, mintegy 583 ezer halálos áldozatot követelne. A becslések szerint Oroszország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea együttesen mintegy 13 000 nukleáris fegyverrel rendelkezik, amelyek többsége többszörösen erősebb, mint a Hirosimára ledobott nukleáris fegyver.
Hungarian