Térképen a világ országai az átlagéletkor alapján – itt laknak a legidősebbek és legfiatalabbak

2024.06.17.
Olvasási idő: 1 perc

Egy ország medián életkora az ország lakosságának középső életkorát jelöli, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi fiatalabb él, mint idősebb. Az ezt befolyásoló tényezők a születési ráta (a magas születési ráta jellemzően fiatalabb népességet eredményez, az alacsonyabb születési ráta pedig magasabb átlagéletkorhoz vezet), valamint a halálozási arányszám – az 1000 főre jutó halálozások éves száma.

További tényezők közé tartozik a várható élettartam, a migrációs szokások, az egészségügyi ellátás és a higiénia, valamint a gazdasági feltételek. A gazdagabb országokban élők általában kevesebb gyermeket vállalnak, ami magasabb medián életkorhoz vezet, míg a fejlődő országokban általában magasabb a születési ráta és ezért ott alacsonyabb a medián életkor.

Ahogy Pallavi Rao, a Visual Capitalist munkatársa megjegyzi, a medián életkor segíthet a kormányzati és magánvállalatoknak a tervezésben, mely a rezidens népesség áruk és szolgáltatások iránti életkor-specifikus keresletére irányul.

Az országok listája az átlagéletkor szerint 2024-ben:

Monaco és Japán – két olyan ország, ahol magas a várható élettartam és alacsony a születési ráta – a világ legmagasabb medián életkorú (50+) országai közé tartoznak.

A magas medián életkor az öregedő népességre utal. Politikai támogatás nélkül ez a jelenség gazdasági következményekkel járhat.

A tény, hogy a legidősebb országok listáján hat európai nemzet található, gyors rálátást nyújt a kontinens változó demográfiai helyzetére. Az ENSZ becslése szerint jelenleg minden negyedik európai 60 éves vagy annál idősebb.

Íme a világ több mint 200 országának és területének átlagéletkora.

Ezzel szemben számos afrikai országban alacsony a várható élettartam és magas a születési ráta. Ez alacsonyabb átlagéletkorhoz vezet, aminek szintén megvannak a maga aggályai. A gyermekek és serdülők magasabb aránya megterhelheti az oktatási infrastruktúrát. Elegendő munkahely és munkahelyteremtés nélkül növekedhet az alulfoglalkoztatottság és a munkanélküliség.

Ha azonban jól kezelik, az alacsony átlagéletkor demográfiai hozadékhoz vezethet, amikor a munkaerő nagysága átmenetileg gyorsabban növekszik, mint az eltartott népesség, ez pedig növeli az egy főre jutó jövedelem összegét.

Ez a cikk is érdekelhet: 700 év után először csökken a világ népessége

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

munkaerőpiac

Így kap öt fizetést a munkaerőpiac új zsonglőre

Az amerikai és globális munkaerőpiac egyre hangosabb az ún. quiet jobbing vagy overemployment jelenség miatt, amikor valaki egyszerre több állást is vállal titokban, home office-ban. A legújabb, egészen elképesztő eset egy indiai
csillagközi objektum

Új csillagközi objektumot észleltek a Naprendszerben

Július elején jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA), hogy szakértői egy gyorsan mozgó, rejtélyes objektumot figyelnek, amely minden valószínűség szerint a Naprendszeren kívülről érkezett. Az A11pl3Z kódjelű égitest jelenleg a Jupiter pályájának
hu_HUHungarian