Tömeges megfigyelőrendszer kiépítésének lehetőségét vetette fel a brit COVID-vizsgálat

2024.07.27.
Olvasási idő: 3 perc

Az Egyesült Királyság hatóságai bizonyára sok tapasztalatot szereztek a Covid-járvány (tekintélyelvű) kezelése során. Most elkeserítő látni, hogy mindebből a tapasztalatból olyan „tanulságot” szűrtek le, mely arra sarkallja őket, hogy egy hasonló jelenség esetén tovább rontsanak a helyzeten.

A Covid Inquiry jelentése láthatóan azt a célt szolgálja, hogy támogassa és hatékonyabbá tegye a szélesebb körben elterjedt tömeges digitális- és adatfelügyeletet.

A nyilvános vizsgálat eredményeként készült jelentés azt sugallja, hogy az Egyesült Királyságban a jövőben a Covidhoz hasonló méretű – egészségügyi vagy egyéb – jelenség esetén valamilyen nyilvános vita megszervezésére, vagy – ami még fontosabb – „nagyszabású (felügyeleti) digitális platformok létrehozására” lesz szükség.

Heather Hallett bárónő (a büntetőjogi osztály alelnöke) vizsgálatának eredményei azt sugallják, hogy a szóban forgó „nyilvános vita” célja az lenne, hogy az ilyen jövőbeli tevékenységet előre lepecsételjék.

Tehát egy leckét legalább megtanultunk: ne próbáljunk meg drákói, radikális intézkedéseket bevezetni egy egész népességre anélkül, hogy legalább a beleegyezés látszatát keltenénk, mert ez a végén visszaüthet.

Csakhogy az Egyesült Királyság főorvosának, Chris Whitty-nek a nyilatkozatai kiemelten szerepelnek a jelentésben – úgy tűnik, hogy ő egy olyan egészségügyi szakember, aki egyben adatszakértő is, és aki így „szakszerűen” megállapíthatta, hogy az adatok „feltétlenül szükségesek”.

„Az egész rendszerre kiterjedő polgári vészhelyzetekre – beleértve a világjárványokat is – vonatkozó jövőbeli stratégiáknak nagyszabású digitális platformok létrehozásán kell alapulniuk” – áll a jelentésben.

Hogy pontosan mire készülnek az Egyesült Királyság hatóságai, azt csak találgatni lehet, de egy biztos: kiemelik a világjárványokat és a hozzájuk hasonló eseményeket.

A vizsgálat pedig megállapította, hogy minden bizonnyal szükségük lesz ezekre a nagyszabású digitális platformokra.

Bármi is legyen az „egész rendszerre kiterjedő polgári vészhelyzet”, a jelentés szerint azt akarják, hogy ilyen esetben nyilvános vitára kerüljön sor, és hogy a vita természetesen a terveikhez való hozzájárulást eredményezze – és ezt a lehető leghamarabb szeretnék elérni.

A jelentés tisztában van azzal, hogy jelen időben, mielőtt az ilyen vészhelyzetek bekövetkeztek volna, vannak bizonyos szabályok arra vonatkozóan, hogy a hatóságok miként használhatják fel az általuk áhított tömeges adatokat – de a jelek szerint itt nem ez a lényeg, hanem az, hogy az érintettek a helyükre tegyék az építőelemeket, amikor a kormány úgy dönt, hogy a vészhelyzet bekövetkezett.

És ez az, amire szüksége lesz a kormánynak: „Megbízható élő adatszolgáltatás a döntéshozók számára a válság legkorábbi pillanataitól kezdve, (mivel) ez lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy az események kibontakozásakor biztosabb fogást találjanak.”

Soha ne felejtsük el, hogy George Orwell (aki a műveiben az alternatív jövőbeli világokról olvashatunk), az utópia és a disztópia mestere nem a semmiből tűnt fel. Lehet, hogy nem az Egyesült Királyságban született, de biztosan ott nőtt fel.

Azzal kapcsolatban, hogy a Coviddal összefüggő megszorító intézkedések hogyan jutottak oda, a jelentés megjegyzi, hogy „(…) annak ellenére, hogy Angliát, Wales-t, Skóciát és Észak-Írországot ugyanaz az egészségügyi vészhelyzet fenyegette, az adatok és az egészségügyi rendszerek annyira különbözőek voltak, hogy akadályozták a hatékony felkészülést”.

Hallett tehát a központosítást javasolja. Ahogy a jelentés is fogalmazott: „egyetlen, független, jogszabályban előírt szerv létrehozása, amely a nemzeti vészhelyzeti felkészültség felügyeletéért felelős”.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális

Pár éven belül megelőzheti a ChatGPT-t egy új AI chatbot?

A Perplexity mesterséges intelligenciája 780 millió kérdést kapott májusban, mondta Aravind Srinivas vezérigazgató a Bloomberg Tech Summit csütörtöki rendezvényén. Srinivas szerint az AI chatbotnak 780 millió kérdést tettek fel az előző hónapban,
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél