Félelem járja át a világ összes tőzsdéjét, miután hétfő reggel Ázsiától Európáig mindenhol vérfürdőt tapasztalhattunk. Az amerikai gazdaság egészségének a kérdése péntek reggel már megalapozta a kedélyeket, ugyanakkor Ázsiában csak hétfő reggel jelentkezett ez a hatás.
A japán tőzsdék 1987 óta a legnagyobb veszteségeiket könyvelték el, míg az amerikai tőzsdeindexek a COVID-19 járvány kitörése óta nem látott zuhanáson mentek keresztül. A meghosszabbodó eladási hullám aggodalmakat kelt, mivel az amerikai gazdaság gyengébb lehet, mint azt korábban gondolták.
A japán helyzet
A japán tőzsdék az 1987. október 19-i „fekete hétfő” óta nem estek akkorát, mint hétfő reggel. Az alaphangot a Nikkei 225 részvényindex adta meg, ami 12%-ot zuhant azok után, hogy pénteken 6%-os értékvesztéssel fejezte be a kereskedést. A befektetők első sorban az exportorientált cégek részvényeit szórják ki, a várakozásuk pedig az, hogy a durván erősödő japán jen nyomás alatt tarthatja profitabilitásukat.
Történetesen a japán jegybank új fejezetet nyitott a monetáris politikában, miután 30 évet követően kamatot emelt. Az intézkedés hátterében a Japánt sújtó deflációs veszély áll, ugyanis az ország gazdaságpolitikai vezetése 30 évig küzdött azért, hogy az árak emelkedjenek, ehhez pedig negatív kamatra és mennyiségi lazításra volt szükség, hogy a fiskális élénkítés hatásos legyen. 2021-ben ezután a japán infláció elérte a 4%-ot, azóta pedig 2,5 – 3% között stagnál, a japán jegybank pedig kezdi belátni, hogy az áremelkedés egy tartós jelenség, amelyet a belföldi folyamatok okoznak.
A jegybank több évtizedes küszködése nemcsak az infláció, hanem ezzel együtt a gazdasági növekedés beindítását célozta meg. A pozitív kamatok elősegítik azt, hogy a külföldön lévő japán tőke hazavándoroljon, ezzel nehéz helyzetbe hozva többek között az amerikai alapkezelőket, akik évtizedeken át élvezték a beáramló japán tőkét.
A japán jegybank 25 bázispontos kamatemelése elhozta a japán jen erősödését a dollárral szembeni, ami 146 JPY/USD-ról 142 JPY/USD-ra erősödött. Ez a nem várt fordulat várhatóan véget vet egy a 2010-es évek óta tartó trendnek, miszerint a japán jen gyengül a dollárral szemben.
Aggodalom az USA gazdaságáért
Péntek délután a világ legerősebb gazdasága, az Egyesült Államok, rázta meg a piacokat, mivel az elemzők a vártnál jelentősen kevesebb új munkahely létrejöttével kellett, hogy szembesüljenek a nem mezőgazdasági ágazatoknak, a munkanélküliségi ráta pedig a várt stagnálás helyett emelkedett az előző hónaphoz képest.
A foglalkoztatottak száma a júniusi 179 ezer után júliusban „csak” 114 ezerrel nőtt, a várakozás pedig 175 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta mindeközben 4,3%-ra nőtt, ez pedig 2021 októbere óta a legmagasabb.
Az alábbi adatok és a spekulációs félelmek arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok gazdasága mégsem olyan erős, mint azt az év első felében láthattuk. A pénteki zuhanást követően az amerikai tőzsdeindexek a határidős tőzsdéken további gyengülésre számíthatnak, ugyanis az S&P 500 Futurest 5230 ponton, a Dow Futurest 39 425 ponton, a Nasdaq Futurest pedig 17 560 ponton árazzák, ami 5%-ot meghaladó csökkenést jelent a pénteki záróadatokhoz képest.
Folytatódik a pánik a globális piacokon
Azok után, hogy a Nikkei 12,8%-os mínuszban áll, a dél-koreai tőzsdén fel is függesztették a kereskedést, miután a Kospi 8%-os esésnél tart. A hongkongi Hang Seng 2,2%-ot, a kínai Shanghai Composite 0,9%-ot esett, az európai tőzsdéken egyelőre 2%-os esésről számolnak be a nyitást követően.
A CoinMarketCap adatai szerint a globális kriptovaluta-piac az elmúlt egy hétben közel 600 milliárd dollárral, vagyis értéke egynegyedével csökkent, aminek a hátterében a 0-24 kereskedés áll. A CoinGlass adatai szerint az elmúlt 24 órában több mint 900 millió dollárnyi long pozíciót kellett bezárni, aminek következtében a Bitcoin [btc_price] érintette az 50 000 dollár alatti tartományt is.
Mindeközben a magyar forint küzd azzal, hogy az euró ne érje el a 400 forintos „álomhatárt”.
