Az USA miatt veszik a központi bankok az aranyat

2024.08.18.
Olvasási idő: 2 perc

Az elmúlt időszakban többször is írhattunk arról, hogy milyen ütemben növelik aranytartalékaikat a központi bankok szerte a világban. És ezt csak erősíti egy újabb publikáció, amelyet a Nikkei Asia tett közzé. Ebben a fő konkluzió az lett, hogy a központi bankok egyre gyorsuló ütemben diverzifikálnak el a dollártól vagy éppen a jüantól. Főleg a dollár tűnik nagy vesztesnek, mert ahogy az írás is rámutat, az USD aránya a devizatartalékokban jelentősen csökkent. A 2000-es évek elején regisztrált 70 százalék feletti értékről napjainkra történelmi mélypontra, 58 százalék körüli értékre zuhant vissza. Miközben úgy veszik a központi bankok az aranyat, mintha nem lenne holnap.

Lassan, de biztosan mindenki távolodni akar a dollártól

A központi bankok az idei év első hat hónapjában 483 tonna aranyat adtak hozzá készleteikhez, ami 5 százalékkal haladja meg a 2023 első félévi 460 tonnás rekordot. A tavalyi évben a központi bankok aranyvásárlásai mindössze 45 tonnával maradtak el a 2022-es több évtizedes rekordtól. Akkor összesen 1037 tonnát vásároltak a nemzeti bankok, ami már a második egymást követő év volt, amikor a központi bankok 1000 tonna fölötti mértékben növelték a teljes tartalékukat. Mert 2022-ben összesen 1 136 tonna aranyat vásároltak. Ez volt a legmagasabb mérték az 1950-ig visszamenőleg feljegyzett adatok szerint. Beleértve a dollár aranyra való átválthatóságának 1971-es felfüggesztése óta eltelt időszakot is. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ez a nagy őrület az arany iránt? A korábbi írásokban már megpróbáltunk erre választ adni, de összességében a lényeg, hogy az arany egy állam nélküli valuta. Azaz az aranyat birtokló országok függetlenebbek lehetnek, mint a dollárt vagy más kormányzati fiat valutát birtokló országok.

A dollár, mint külpolitikai eszköz

Látható ugyanis, hogy az Egyesült Államok a dollárt külpolitikai eszközként is használja elég masszívan. Akik barátoknak számítanak, ők sok milliárd dollárt kapnak segélyként, támogatásként. Akik pedig ellenségek, nekik megszűnik a dollárhoz való hozzáférésük, lásd Oroszország példája. Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és szövetségei hatalmas szankciókat zúdítottak az oroszokra. Kizárták őket a SWIFT pénzügyi rendszerből, befagyasztottak 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt, amelynek eladásáról mai napig zajlanak egyeztetések. Ez pedig sokaknak nagy figyelmeztetés volt.

Ha a dollár ilyen szinten felhasználható fegyverként, akkor csökkenteni kell a neki való kitettséget. És pont ezt látjuk abban, ahogy a bankok aranyat vásárolnak és csökkentik dolláros tartalékaikat. Állam nélküli valutaként az arany a tökéletes tartalékeszköz. Értékét világszerte elismerik, likvid, és ami a legfontosabb, a tulajdonosát nagyon alacsony partnerkockázatnak teszi ki. Itt jóval kevésbé fordulhat elő az, mint a dollárnál, hogy az ügylet másik oldalán álló fél nem teljesíti kötelezettségét, vagy megváltoztatja az üzlet feltételeit. Hiszen ha megveszek 1 tonna aranyat és otthon rajta ülök, akkor elég minimális az esélye, hogy valaki nem fizet érte, valaki lefoglalja vagy lecsökken az értéke nullára.

Érdekelhet még:

Tomasito

Leginkább a technológiai és tudományos témák mozgatnak meg, főleg a blokkláncok és a kriptovaluták technológiai háttere, a valós felhasználási esetek valamint a privacy kapcsán felmerülő lehetőségek érdekelnek. Pénzügy-IT háttérrel bírok, a kriptovaluták mellett elég sok különféle területen építettem tapasztalatot.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok

Mielőtt továbblépnél