Erőteljes antibiotikumokat találtak a sarkvidéki vizek mélyén

2024.09.01.
Olvasási idő: 3 perc

A globális antibiotikum-rezisztencia válsága egyre inkább arra ösztönzi a tudósokat, hogy új, hatékony antibiotikumok után kutassanak. Az Északi-sark vizeiben élő mikroorganizmusokból származó potenciális antibiotikumok új reményt nyújthatnak a fertőzések elleni harcban.

Új antibiotikumok felfedezése az Északi-sarkon

Dr. Päivi Tammela és csapata a Helsinki Egyetemen az aktinobaktériumok tanulmányozására fókuszált, amelyek a talajban és más természetes környezetekben találhatók. Kutatásuk célja az új antibiotikumok felfedezése volt, amelyek hatékonyan léphetnek fel a rezisztens baktériumokkal szemben. Az aktinobaktériumok már régóta ismertek arról, hogy számos bioaktív vegyületet termelnek, amelyek közül több antibiotikumként, rákellenes vagy immunrendszert befolyásoló gyógyszerként is használatos.

„A penicillin után az első klinikailag használt antibiotikumot, a sztreptomicint, szintén aktinobaktériumokból fedezték fel. Ez volt az első olyan gyógyszer, amely hatékonyan lépett fel a tüdőbaj ellen” – nyilatkozta Tammela az Interesting Engineeringnek.

Mikroorganizmusok kutatása az Északi-sarkon

Jelenleg az antibiotikumok 70%-a a talajban található aktinobaktériumokból származik, de a Föld számos környezete még mindig kiaknázatlan az antibiotikumok felfedezésében. Ezért a kutatók az Északi-sarkvidéki óceánban is elkezdtek új molekulák után kutatni.

A kutatók nem a hagyományos, baktériumokat elpusztító antibiotikumokra koncentrálnak. Jelenleg olyan vegyületeket keresnek, amelyek csökkentik a baktériumok betegségokozó képességét, azaz a virulenciájukat. Tammela elmagyarázta: „A virulencia csökkentésének megcélzása egy alternatív megközelítés lehet a fertőzések kezelésében, és kevesebb esélyt ad az antimikrobiális rezisztencia kialakulására.”

Kapcsolódó: Az egészségügyi cégek a mesterséges intelligenciára esküsznek

Az Északi-sarkvidéki kutatás eredményei

A kutatók mintákat gyűjtöttek az Északi-sarkvidéki óceánból, és antivirulens tulajdonságokat vizsgáltak bennük. Ehhez a csapat fejlett laboratóriumi technikákat alkalmazott a tengeri aktinobaktériumok kivonatainak elemzésére. Hónapokig tartó kutatás után végül áttörést értek el. Felfedeztek egy természetes vegyületet, amely gátolja az E. coli egyik veszélyes törzsének virulenciáját.

„Felfedeztünk egy vegyületet, amely az enteropatogén E. coli (EPEC) virulenciáját gátolja anélkül, hogy befolyásolná annak növekedését, valamint egy növekedésgátló vegyületet, mindkettőt az Északi-sarkvidéki óceánból származó aktinobaktériumokból” – magyarázta Tammela egy sajtóközleményben.

Új vegyületek az E. coli elleni harcban

Az EPEC különösen a gyermekeknél súlyos hasmenést okoz. A baktérium megtapad a bél nyálkahártyáján, és káros toxinokat fecskendez a gazdasejtekbe, megzavarva azok normális működését. A vizsgálat során négy aktinobaktérium fajból kivont vegyületeket teszteltek az EPEC ellen laboratóriumi környezetben.

„A legnagyobb kihívások magukból a mintákból származtak. A folyamat hosszadalmas volt, a baktériumok tenyésztésétől és a kivonástól kezdve egészen a frakcionálásig és az izolálásig” – mondta Tammela az Interesting Engineeringnek.

A szűrési folyamat két korábban ismeretlen vegyületet azonosított, amelyek jelentős antivirulens vagy antibakteriális aktivitással rendelkeztek. Az egyik vegyületet egy azonosítatlan Rhodococcus törzsből, a T091-5-ből izolálták, míg a másikat egy ismeretlen Kocuria törzsből, a T160-2-ből nyerték.

További kutatás szükséges

A T091-5 vegyület különösen ígéretes, mivel nem befolyásolja az EPEC növekedését. Azonban Tammela figyelmeztetett: „Ezek nagyon korai eredmények, és a vegyületeket sokkal alaposabban kell tanulmányozni, mielőtt megállapíthatnánk, hogy jó jelöltek-e terápiás alkalmazásra.”

A kutatás fő célja az volt, hogy bemutassa, mennyire hatékonyak lehetnek az előrehaladott fenotípusos szűrési módszerek új antibiotikum-jelöltek azonosításában. Emellett arra is rá akartak világítani, hogy ezek a technikák hogyan alkalmazhatók a természetes tengeri anyagok kutatásában, ahol gyakran csak korlátozott mennyiségű minta áll rendelkezésre.

Érdekelhet még: Elindult az emberi agysejtekkel működő bioprocesszor program

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél