Putyin figyelmeztet: A NATO háborút kockáztat Ukrajna felfegyverzésével

2024.09.14.
Olvasási idő: 3 perc

Az elmúlt hetekben tovább fokozódott a feszültség a Nyugat és Oroszország között, mivel Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közel állnak ahhoz, hogy engedélyezzék Ukrajnának a hosszú hatótávolságú fegyverek bevetését orosz célpontok ellen. Válaszul Vlagyimir Putyin világossá tette: ha Ukrajna ilyen fegyvereket kap, az háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Nyugati fegyverszállítmányok Ukrajnának: Egy újabb fordulópont?

A brit Times jelentése szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közel állnak ahhoz, hogy Ukrajnának engedélyezzék a hosszú hatótávolságú rakéták – például a Storm Shadow rakéták – bevetését orosz célpontok ellen. A döntés annak fényében születhet, hogy Ukrajna nyugati területeit súlyos támadások érték. Emellett Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Iránból. David Lammy brit külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy Kijevi találkozó után közölték, hogy hazatérve előkészítik a szükséges lépéseket és műveleti terveket a rakéták használatának lehetővé tételéhez.

Putyin figyelmeztetése azonban egyértelmű volt. A szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum keretében az orosz elnök kijelentette: ha Ukrajna hosszú hatótávolságú fegyverekkel támadna, az nem csupán az orosz-ukrán konfliktus egy új szakaszát jelentené, hanem azt is, hogy a NATO-tagállamok közvetlen háborús részvételt vállalnak Oroszország ellen.

Putyin figyelmeztetése: A NATO közvetlen részvétele

Putyin nyilatkozata szerint a modern, hosszú hatótávolságú nyugati rendszerek használata Ukrajnában nem valósítható meg a NATO segítsége nélkül. „Az ukrán hadsereg önmagában nem képes végrehajtani ezeket a csapásokat modern nyugati precíziós rendszerekkel, ehhez szükség van a NATO műholdas hírszerzésére, amely Ukrajnának nincs,” mondta Putyin.

Az orosz elnök hozzátette, hogy a rakétarendszerek bevetése során a repülési feladatokat is kizárólag NATO-szolgálatosok határozzák meg, mivel az ukrán katonák erre nincsenek kiképezve. „Ez tehát nem arról szól, hogy engedélyezzék-e Ukrajnának, hogy támadást hajtson végre Oroszország ellen, hanem arról, hogy a NATO közvetlenül részt vegyen-e a háborúban” – mondta Putyin.

Putyin világossá tette, hogy ha a Nyugat ilyen döntést hoz, az gyökeresen megváltoztatja a konfliktus természetét. A NATO közvetlen részvételéről szóló döntés ugyanis azt jelentené, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei közvetlen háborús cselekvést folytatnak Oroszország ellen. Ez az újabb figyelmeztetés a nyugati fegyverszállítások kapcsán tovább fokozza annak kockázatát, hogy a konfliktus nemzetközivé válhat, és globális szintre eszkalálódhat.

Az orosz offenzíva és a nyugati válaszok

Miközben a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajna védekezését, az orosz hadsereg megkezdte a területi visszafoglalásokat a kurszki régióban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Oroszország ellenakciókat hajt végre, és hozzátette, hogy ezek az ukrán terv szerint zajlanak.

Az orosz Védelmi Minisztérium (MoD) jelentése szerint Oroszország több mint 300 ukrán katonát és számos haditechnikai eszközt semmisített meg az elmúlt napokban. Az orosz állami média a harcok során jelentős ukrán veszteségekről számolt be, többek között több mint 100 tank és 92 tüzérségi löveg elvesztéséről. Emellett több mint 12 ezer ukrán katona esett el a kurszki harcok során.

A Nyugat továbbra is kitart Ukrajna mellett

A Nyugati politikai vezetők továbbra is eltökélten támogatják Ukrajnát. John Healey, brit védelmi miniszter a parlamentben kijelentette: „Minél tovább tartják Kurszkot, annál gyengébbé válik Putyin, és annál jobban védhető Ukrajna.” Healey szerint az ukrán védelmi erőfeszítések gyengítik Oroszország pozícióját, noha a harctéren más kép rajzolódik ki, ugyanis Oroszország jelentős területeket nyert vissza.

Az ukrajnai háború azonban továbbra is patthelyzethez közelít, miközben mindkét fél veszteségei egyre növekednek. A NATO-államok hosszú hatótávolságú fegyverek engedélyezéséről szóló döntése kulcsfontosságú lehet abban, hogy a háború milyen irányt vesz a következő hónapokban.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél