Az orosz bíróság a valaha legnagyobb kiszabott bírsággal sújtotta a Google-t, miután az amerikai óriásvállalat több oroszbarát Youtube-csatorna tartalmát eltávolította.
Nagyjából 2,5 decillió dollárnak megfelelő összeget követelnek, a legutóbbi tárgyaláson azonban elmondták, hogy ez pusztán jelképes, mivel nyilvánvalóan nem várható el, hogy egy vállalat ilyen mértékű pénzbírságot fizessen.
A bírság hátterében röviden az áll, hogy a Google az amerikai szankcióknak való megfelelésre hivatkozva eltávolította számos orosz állami csatorna, köztük a Zvezda és a VGTRK (a Russia 1 és Russia 24 csatornák üzemeltetője) YouTube-fiókjait. Arra hivatkoztak, hogy azok orosz állami propagandát terjesztenek, amely szembe megy a nyugati szabályozással. A bírósági határozat értelmében a büntetés kezdetben 100 ezer rubel volt, azonban úgy döntöttek, hogy a Google minden egyes hétre vonatkozóan a büntetés kétszeresét kell kifizesse, amíg a csatornák elérését nem állítják vissza. Elemzők szerint a bírság inkább egy szimbolikus figyelmeztetés arra, hogy Oroszország elvárja a technológiai cégektől a nemzeti törvények betartását, különösen az állami érdekek szempontjából.
A bírság egy mélyebb problémára is rávilágít
Az eset jól bemutatja az orosz kormány és a nyugati technológiai vállalatok közötti növekvő digitális konfliktust. Mióta Oroszország katonai műveletet indított Ukrajna ellen, a Kreml egyre inkább próbálja szabályozni az ország határain belül elérhető online tartalmakat. Ennek egyik eszköze a külföldi vállalatokra való nyomásgyakorlás, hogy megfeleljenek az orosz nemzeti érdeket védő előírásoknak. Oroszország a digitális teret egyre inkább úgy tekinti, mint egy geopolitikai csatatér, ahol az információ szabályozása és ellenőrzése fontos stratégiai cél.
Az ügy jelentőségét fokozza, hogy nem csupán egy jogi vitáról van szó, hanem egyben a digitális hatalmi harc egy újabb állomásáról. Az eset így egy sokkal mélyebb problémára is rávilágít: a nemzetközi technológiai cégek egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy igazodjanak az egyes országok politikai elvárásaihoz, miközben ezek az országok saját szabályaikkal próbálják megőrizni hatalmukat az online térben.
A Google eddig hivatalosan nem kommentálta a bíróság döntését, de többen arra számítanak, hogy a cég fellebbezést nyújt majd be, vagy alternatív megoldást keres a helyzet rendezésére.
