Egyre később hagyják el a fiatalok a szülői házat

2024.10.31.
Olvasási idő: 3 perc

Évtizedekkel ezelőtt, különösen a második világháború után, az európai fiatalok jellemzően sokkal fiatalabban hagyták el az otthonukat, mint manapság. A tendencia az 1960-as, 1970-es évektől kezdve lassan, majd a 2000-res évek után egyre látványosabban változott. A gazdasági, kulturális és társadalmi változások következtében a szülői ház elhagyása egyes országokban egészen a 30-as évek elejére tolódott ki., ugyanakkor Európán belül is nagy a kontraszt.

Míg a skandináv térségben a fiatalok már 21-22 évesen saját lábra állnak, addig Dél-Európában és a Balkánon egészen 30-32 éves korig élvezik az otthon melegét. Megvizsgáltuk, a gazdasági tényezők mellett milyen pszichológiai tényezők befolyásolják az elköltözést.

Skandinávia az élen jár

A skandináv térségben találhatók azok a fiatalok, akik a legkorábban hagyják el a szülői házat. A svéd, dán, norvég és finn fiatalok átlagosan 22,1 éves korában költöznek el otthonról és állnak saját lábra. Az életszínvonalban elől járó országok rendkívül erős szociális ellátórendszerrel rendelkeznek, vagyis állami ösztöndíjak, diákhitelek és számos lakhatási támogatás segíti azt, hogy a fiatalok viszonylag korán elkezdhessék önálló életüket.

A fiatal felnőttek saját életkezdése Európában, forrás: Eurostat/Landgeist

Ezen országok kormányai támogatják a bérlakásokat és a fiatalok önálló lakhatását. Az egyetemvárosokban kifejezetten könnyű a helyieknek egy saját otthont fenntartani. A gazdasági tényezők mellett azonban a skandináv kultúra fontos elemét képezi a korai önállósodás. Az önálló élet és a saját háztartás a felnőtté válás fontos része, amelyet a rugalmas munkaerőpiac és a diákmunkák is támogatnak.

Mivel ezekben az országokban kifejezetten fontos az egyenlőség és a mobilitás, az állam és az önkormányzatok arra törekednek, hogy a fiataloknak meglegyen az esélyük önálló életük elkezdésére, a családi háttértől függetlenül.

Nehéz a helyzet Dél-Európában és a Balkánon

A Balkánon és Dél-Európában az otthon elhagyásának késleltetése összetett gazdasági, kulturális és társadalmi tényezők eredménye. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy Görögországban, Olaszországban vagy Spanyolországban akár 30 éves korukig is otthon élhetnek a fiatalok. Az Eurostat kutatása szerint Portugáliában 29,1 évesen, Spanyolországban és Olaszországban pedig 30 – 30,5 évesen költöznek el a fiatalok otthonról.

A Balkánon ennél is rosszabb a helyzet. Görögországban átlagosan 30,6 évesen költöznek el otthonról a fiatalok, míg a korábbi jugoszláv térségben akár 32-33 éves korukig is élvezhetik az otthon nyújtotta előnyöket. A lista végén Észak-Macedónia (32,1 év) és Montenegró (33,3 év) állnak, azonban érdemes Bulgáriát, Szerbiát és Horvátországot is ide venni, ahol szintén 30 év felett található az átlagéletkor.

Munkanélküliség, erős családi kötelék és hagyományok

Míg Észak-Európában a függetlenedés kvázi elvárt a fiatalokkal szemben, addig a dél-európai és a balkáni országokban a család szerepe sokkal erősebb. A szülők és gyerekek között szoros, támogató kapcsolat áll fenn, ami a társadalom számára is természetes. Gyakori, hogy a szülők aktívan segítik gyermekeiket anyagilag és érzelmileg, ami csökkenti az önállósodás iránti nyomást. Ezekben az országokban az önálló lakhatás elérése nem számít a felnőtté válás szimbólumának. Sok fiatal számára ugyanis nem okoz presztízsveszteséget otthon maradni, mivel a szoros családi kapcsolatok nagy értékkel bírnak.

Gazdasági oldalról megközelítve a 2008-as gazdasági válság súlyosan érintette ezeket az országokat, a gazdaság pedig azóta sem állt teljesen talpra. Az ingatlanárak sok esetben nem arányosak a helyi fizetésekkel, a munkaerőpiac pedig jóval bizonytalanabb, mint volt évtizedekkel ezelőtt. Sok esetben a tanulmányi idő is kitolódik, az első jövedelmet pedig csak 23-25 éves korban szerezhetik meg a fiatal felnőttek.

Természetesen az is közrejátszik, hogy a fiatalok elkényelmesednek, és jobb úgy tanulniuk, dolgozniuk, hogy a szülők anyagilag és érzelmileg támogatják őket. Ennek ellenére, a társadalmi normál változása komoly feszültséget generálhat az adott korcsoportokon belül is, mivel az önálló életet gyakran az érettséggel hozzák párhuzamba.

Lelo

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem pénzügy számvitel alapszakon, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen befektetéselemző mesterszakon. 2020 tavasza óta foglalkozom részvényekkel és kriptovalutákkal, a BitcoinBázis csapatához 2024 januárjában csatlakoztam, ahol első sorban technikai elemzéseket, kutatásokat és árfolyam-előrejelző modelleket készítek.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél