A milliárdosok 90 perc alatt több CO2-t bocsátanak ki, mint egy átlagember egy életen át

2024.11.16.
Olvasási idő: 2 perc

Az Oxfam nemrég kiadott *Carbon Inequality Kills* című jelentése drámai képet fest a klímaigazságtalanságról. A tanulmány szerint a világ 50 leggazdagabb milliárdosa 90 perc alatt több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy átlagember az egész élete során.

A jelentés a COP29 klímakonferencia előestéjén hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás sürgető problémáira, és arra, hogy az igazságtalan kibocsátási struktúrák hogyan táplálják a globális egyenlőtlenségeket.

Magánrepülők és luxusjachtok: A szennyezés szimbólumai

Az Oxfam adatai szerint az 50 leggazdagabb milliárdos egy év alatt átlagosan 184 magánrepülős utat tett meg, ami 425 órányi repüléssel járt. Ezalatt annyi CO2-t termeltek, amennyit egy átlagos ember csak 300 év alatt tudna kitermelni. Luxusjachtjaik azonban még ennél is többet ártottak: egy év alatt annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, ami egy átlagembernek 860 év alatt sikerülne.

Az Oxfam igazgatója, Amitabh Behar így fogalmazott:

„A szupergazdagok saját játszóterükként kezelik a bolygót, amelyet szórakozásból és profitért égetnek fel. Luxuseszközeik és szennyező befektetéseik nemcsak túlzások, hanem közvetlen fenyegetések az emberekre és a bolygóra nézve.”

A befektetéseik még ártalmasabbak

A jelentés szerint a leggazdagabbak szennyező iparágakba való befektetései még a magánrepülők és jachtok kibocsátását is messze felülmúlják. A milliárdosok befektetéseiből származó kibocsátások 340-szer nagyobbak, mint luxusjárműveik összkibocsátása.

A legnagyobb befektetési célpontok között van az olajipar, a cementgyártás és a bányászat, amelyek jelentős részét képezik a globális szén-dioxid-kibocsátásnak. „A leggazdagabb 1% kibocsátásai 1990 óta 2,9 billió dolláros globális gazdasági veszteséget okoztak” – emeli ki a jelentés.

Klímaválság és globális egyenlőtlenség

A klímaigazságtalanság a világ legszegényebb országait sújtja leginkább. Az Oxfam becslései szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkenti a globális gazdaság teljesítményét, különösen a fejlődő országokban, amelyek 2050-re GDP-jük 2,5%-át veszíthetik el.

Az élelmiszer-termelés csökkenése szintén kritikus probléma. „A leggazdagabb 1% kibocsátásai 1990 és 2023 között 14,5 millió ember éves élelmezéséhez elegendő termény elvesztését okozták” – írja a jelentés. Ez a szám 2050-re évi 46 millióra nőhet, különösen Latin-Amerikában és a Karib-térségben.

Megoldás: Meg kell adóztatni a szennyezőket!

Az Oxfam és más szervezetek a COP29 résztvevőit arra ösztönzik, hogy vezessenek be szigorú karbonadókat és vagyonadókat a leggazdagabbak számára. A javaslatok között szerepel a szén-dioxid-kibocsátást eredményező luxusfogyasztás megadóztatása és a szennyező iparágakba történő befektetések korlátozása.

„Nemcsak igazságtalan, hogy a leggazdagabbak mértéktelen szennyezése a klímaválságot táplálja, hanem halálos is” – figyelmeztetett Behar.

A COP29 konferencia reményt adhat arra, hogy a világ vezetői végre konkrét lépéseket tesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Azonban az egyenlőtlenségek csökkentése nélkül nehéz lesz megfékezni a klímaválságot.

Ez a cikk is érdekelhet: Mennyit keresnek a világ legjobban fizetett vezetői?

GT

Tartalom- és szövegíróként, illetve fordítóként dolgozom, főleg az informatika, az üzleti etika és a vállalati képzések területén. Folyamatosan bővítem ismereteimet és alapos kutatást végzek, hogy a legnaprakészebb információkkal szolgálhassak cikkeimben.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian