Tényleg évi 575 millió órát töltünk a cookie-bannerekre való kattintgatással?

2024.11.17.
Olvasási idő: 3 perc

A cookie-bannerek mára az online böngészésünk szerves részévé váltak. Minden alkalommal, amikor egy új webhelyre érkezünk, arra kérnek minket, hogy fogadjuk el a süti-beállításokat. Gondoltad volna, hogy ez a pár másodperces bosszantó apróság évente több százmillió órájába kerül az európaiaknak?

A Legiscope egyik szerzője egy érdekes gondolatkísérletre vállalkozott. Kiszámolta, hogy az európaiak mennyi pénzt és időt veszítenek a süti-bannerekre való folyamatos kattintgatással.

A cookie-bannerek megdöbbentő költségei

Az Európai Unió 2002-ben bevezetett adatvédelmi rendelete előírja a weboldalak számára, hogy beleegyezést kell kérniük a felhasználóktól az adataikhoz való hozzáféréshez. Bár a szabályozások mögött álló szándék célja az volt, hogy fokozza a magánélet és az adatok védelmét, a felhasználók magánéletére gyakorolt tényleges hatás mára elhanyagolhatóvá vált. A legtöbb süti ma már a webanalitika megkönnyítésére, a felhasználói viselkedés megértésére, valamint a hirdetések és a kulcsszavas forgalom hatékonyságának javítására szolgál.

Emellett az Unióban szigorú adatvédelmi szabályok vannak érvényben. Ezért egy felhasználó aktív nyomon követése a weboldalon tett látogatásán túl szinte lehetetlen, és ehhez bírósági végzésre lenne szükség. Így a süti-beleegyezés, a jó szándék ellenére, sokaknak bosszantó és kellemetlen élménnyé vált. A bannerek ismétlődő jellege „banner-fáradtsághoz” vezethet. Ilyenkor a felhasználók érzéketlenné válnak, és gondolkodás nélkül az „Elfogadom” gombra kattintanak, hogy minél hamarabb visszatérjenek a feladataikhoz.

575 millió óra és 14,37 milliárd euró – ennyibe kerül a süti-banner?

A Legiscope a következőképpen jutott a megdöbbentő számokra. Az Unióban körülbelül 404,28 millió fő rendelkezik internettel. Egy felhasználó évente átlagosan 1200 weboldalt látogat meg, és az esetek 85%-ában találkozik valamilyen cookie-bannerrel. Azt feltételezték, hogy átlagosan 5 másodpercbe telik kezelni a bannert, ami összeadva évi 1,42 órát jelent egy embernek. Ezt megszorozva az internettel rendelkező lakossággal megkapjuk, hogy évente 575 millió órát tölt Európa a cookie-bannerekre való kattintgatással.

Érdekelhet: 54 milliárd cookie került hackerkézre: mire jók a sütik miért vadásznak rájuk?

Ha a kiesett időt gazdasági szempontból is vizsgáljuk, a cookie-bannerekre fordított idő pénzben is kifejezhető. Az európai 25 eurós átlagos órabérrel számolva a teljes összeg 14,375 milliárd euró. Ahhoz, hogy az évben előforduló összes süti-bannert kezeljük, 287 500 embernek kellene 8 órán keresztül kattintgatnia.

Bár ezek az adatok csupán egy egyszerű becslés eredményei, így lehetnek túlzóak, de a lényeg ugyanaz. Összeadva rengeteg időt és energiát vesznek el a jószándékú süti-bannerek, és ezért sokan egyre kevésbé kedvelik őket. Ezért felmerülhet a kérdés: vajon tényleg javítják az adatvédelmet?

Valóban megvédik az adatainkat?

A cookie-bannerek 2002-es bevezetése egy olyan időszakban történt, amikor az adatok és azok védelme mindennapos témának számított, és sokan a globális megfigyeléstől is tartottak. Ezért a szabályozók általános alapelvként vezették be, hogy a felhasználóknak hozzá kell járulniuk az adataik tárolásához. Voltak tervek a szabályok frissítésére, de végül nem történt változás. Azonban a sütik szerepe és fontossága jelentősen megváltozott.

Manapság a kisvállalkozások többnyire a felhasználók pontos azonosítása nélkül használják a sütiket. De ez nem jelenti azt, hogy egyes vállalkozások ne alkalmaznának tömeges nyomon követést. Néhány vállalat tömegesen osztja meg a felhasználói adatokat a jelentős partneri csoportjával, és ilyen esetekben bizony a sütik segítségünkre lehetnek.

Összegzés

A cookie-bannerek a modern internethasználat szükséges, de problematikus elemei. A megnyugvás helyett sokkal inkább frusztrációt és időveszteséget keltenek. Csak Európában több százmillió órát emésztenek fel, és hozzájárulnak a termelékenység romlásához. Ezért egyre többen gondolják úgy, hogy felül kéne vizsgálni a már 2002 óta érvényben lévő szabályozást.

Kapcsolódó:

Ezek a legjobb privacy böngészők 2024-ben

Tényleg megfigyel a Nagy Testvér, vagy csak paranoiás vagy?

A Google új Privacy Sandbox sütije nagyon nem tetszik a versenyhivataloknak

dozsaben

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanulok, és aktív tagja vagyok egy szakkollégiumnak. Érdeklődési köröm széles skálán mozog: a nemzetközi gazdaságtantól a globális politikai folyamatokon át a politikai és társadalmi jelenségekig. A szerkesztőséghez 2023-ban csatlakoztam azzal a céllal, hogy közérthető, mégis mélyreható írásokon keresztül hozzam közelebb az összetettebb témákat az olvasókhoz.

Legfrissebb hírek

arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális

Pár éven belül megelőzheti a ChatGPT-t egy új AI chatbot?

A Perplexity mesterséges intelligenciája 780 millió kérdést kapott májusban, mondta Aravind Srinivas vezérigazgató a Bloomberg Tech Summit csütörtöki rendezvényén. Srinivas szerint az AI chatbotnak 780 millió kérdést tettek fel az előző hónapban,
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél