Bár az elektromos autók tisztább és fenntarthatóbb jövőt ígérnek, az Amnesty International legújabb jelentése rávilágít az iparág sötét oldalára.
A szervezet „Recharge for Rights” című jelentése szerint a világ vezető elektromos autógyártói nem képesek megfelelően kezelni az emberi jogi kockázatokat akkumulátoraikhoz szükséges nyersanyagok beszállítói láncaiban.
Emberi jogi kihívások az elektromos autógyártás árnyékában
A jelentés szerint az olyan nagyvállalatok, mint a BYD, a Mitsubishi és a Hyundai, rendkívül gyengén teljesítettek az emberi jogok érvényesítésében. Az Amnesty International által vizsgált 13 elektromos autógyártó közül ezek a cégek kapták a legalacsonyabb pontszámokat, mivel nem tudták megfelelően bemutatni, hogyan kezelik az emberi jogi kockázatokat beszállítói láncaikban. A BYD különösen kiábrándító eredményt ért el, mindössze 11 pontot kapott a lehetséges 90-ből.
A lítium-ion akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen kobalt kitermelése jelentős problémákat vet fel. A világ kobaltellátásának több mint kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, ahol a lakosság 70%-a napi kevesebb mint 2,15 dollárból él. Az Amnesty becslései szerint a kobalt egynegyede kisüzemi bányászatból származik, ahol a munkakörülmények veszélyesek, és sok esetben gyermekmunkát is alkalmaznak.
Mely cégek teljesítettek a legjobban?
Az Amnesty jelentése 90 pontos skálán rangsorolta a gyártókat emberi jogi politikáik, beszállítói láncaik feltérképezése és a kockázatok kezelése alapján. A Mercedes-Benz érte el a legmagasabb pontszámot – 51 pontot -, míg a Tesla és a Stellantis is „mérsékelt” eredményt ért el. A Renault és a General Motors bár jobban szerepelt, még mindig hiányos bizonyítékokat mutatott be arról, hogy miként építik be emberi jogi vállalásaikat a beszállítói láncaik működésébe.
„A vállalatok által tett elköteleződések gyakran homályosak, és kevés konkrét bizonyítékot nyújtanak arra, hogy valódi lépéseket tettek volna a nemzetközi normák elérése érdekében” – hangsúlyozta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Új szabályozások és kihívások
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán szigorúbb szabályozásokat vezettek be annak érdekében, hogy az iparágat érzékenyebb működésre ösztönözzék az emberi jogi és környezeti problémák kezelésében. Az Európai Unió 2023 júliusában elfogadta a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvet, amely szigorú követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben beszállítói láncaik ellenőrzésére. Az irányelv célja, hogy biztosítsa a megfelelő munkakörülmények, az etikai normák és a környezetvédelmi előírások betartását. Az előírások megsértése súlyos szankciókat vonhat maga után, beleértve akár a vállalat globális bevételeinek 5%-át kitevő bírságot is.
Kapcsolódó tartalom: Euro 7, elektromos autózás: így sodorta az EU az autózást a szakadék szélére
Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció által bevezetett Inflációcsökkentő Törvény (IRA) jelentős nyomást helyez az autógyártókra, elsősorban protekcionista megközelítéssel. Az IRA előírásai kizárják a kínai érdekeltségű vállalatokat az amerikai ellátási láncokból, ami arra kényszeríti a cégeket, hogy alaposan feltérképezzék és szükség esetén megtisztítsák beszállítói hálózataikat a nemkívánatos szereplőktől.
Fenntarthatóbb jövő felé vezető út
Az Amnesty International jelentése nem csupán kritikát fogalmaz meg, hanem lehetőségeket is felvázol. A szervezet szerint az autógyártók jelentős befolyással rendelkeznek a globális ásványianyag-piacon, és ezt a hatalmat arra kellene fordítaniuk, hogy javítsák a bányászok munkakörülményeit és biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását.
Az olyan kezdeményezések, mint a SteelZero – amely fosszilis tüzelőanyag-mentes acél használatára ösztönzi az iparágat -, reményt adhatnak egy zöldebb és etikusabb jövőre. A Volvo és a Mercedes-Benz már bejelentette elkötelezettségét a fosszilis tüzelőanyag-mentes alapanyagok iránt.
Chris Alford, a Sunrise Project nevű klímaigazságossági szervezet szakértője szerint az elektromos autókra való átállás egyedülálló lehetőséget kínál az autóipar alapvető átalakítására. „Az elektromos autógyártás szükségszerűen új ellátási láncokat hoz létre, ami lehetőséget teremt arra, hogy ezeket fenntarthatóbb és etikusabb módon építsük fel.”
Konklúzió
Az Amnesty jelentése fontos figyelmeztetésként szolgál az autóipar számára, ugyanakkor némi előrelépést is jelez. Az új szabályozások és a fogyasztói elvárások egyre inkább arra ösztönzik az autógyártókat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az emberi jogi és környezeti normák betartására. A következő évek azonban megmutatják, hogy az iparág valóban kész-e vállalni a felelősséget és lépéseket tenni a beszállítói láncok átfogó reformja érdekében.
Érdekelhet még:
Hungarian 