A grúziai Dmanisi régióban, a Bashplemi-tó közelében egy különleges, bazaltból készült kőtáblát tártak fel, amelyre egy eddig ismeretlen nyelv karaktereit vésték. Az egyedülálló lelet új kérdéseket vet fel az ősi írásrendszerek eredetéről és a Kaukázus kulturális kapcsolatainak múltjáról.
Mit tudunk a rejtélyes kőtábláról?
A 24,1 x 20,1 cm méretű tábla helyi, lyukacsos bazaltból készült, és 60 darab hét sorban elrendezett karaktert tartalmaz, amelyek közül 39 teljesen egyedi. A szimbólumokat kúpos fúróval vésték, majd lekerekített szerszámokkal simították el, ami az ősi mesterek magas szintű technikai tudását bizonyítja. A kutatók egyelőre csak találgatnak, hogy a vésetek milyen célt szolgáltak. Elképzelhető, hogy katonai zsákmányokat, építkezéseket, vagy isteni áldozatokat rögzítettek, de a szöveg pontos jelentése továbbra is rejtély.
Kapcsolatok más írásrendszerekkel
A Journal of Ancient History and Archaeology tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint a Bashplemi-tábla szimbólumai nem felelnek meg egyetlen ismert írásrendszernek sem, bár némi hasonlóságot mutatnak a Közel-Kelet, India, Egyiptom és Nyugat-Iberia írásjeleivel. A kutatók úgy vélik, hogy a szimbólumok egy része hasonlóságot mutat a grúz Proto-Kartveliai írásjelekkel, amelyek a Kr. e. 4. évezredből származnak, valamint a prekeresztény időszak grúz pecsétjein található mintázatokkal.
A tábla szimbólumai emellett más ősi írásrendszerek bizonyos elemeire is emlékeztetnek, különösen a kaukázusi és közel-keleti rendszerekre. Ezek a részleges hasonlóságok azonban inkább kulturális kölcsönhatásokat jelezhetnek, mint közvetlen átvételeket, ami arra utalhat, hogy a Bashplemi-tábla egyedi, helyben kialakított írásrendszer része volt.
A lelet jelentősége és a Dmanisi régió kincsei
A Dmanisi régió már korábban is világszerte ismertségre tett szert, hiszen itt kerültek elő Eurázsia legkorábbi emberi maradványai, amelyek jelentős mértékben gazdagították az emberiség fejlődéséről alkotott ismereteinket. Ez a kőtábla tovább öregbíti a terület régészeti hírnevét, és újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Kaukázus kulturális szempontból jóval fontosabb lehetett, mint azt korábban feltételezték. A tábla pontos kora nem ismert, de a környezetében talált kerámiatöredékek és kőmozsarak alapján a kutatók a késő bronzkorra vagy a korai vaskorra teszik a készítés időpontját.
Kapcsolódó tartalom: Ókori harcos sírjára és más különleges leletekre bukkantak Csehországban
Elveszett írásos hagyományok nyomában
Az ősi írásos emlékek Grúziában nagyon ritkák, mivel a perzselő nyarak és párás klíma miatt a fa vagy bőr alapú szövegek nem maradtak fenn. Az Apollóniosz Rhodioszhoz hasonló ókori szerzők említései szerint Kolkhiszban, a mai Grúzia nyugati részén már létezett írásbeliség, de ezt eddig kevés közvetlen régészeti bizonyíték támasztotta alá. Ez a kőtábla viszont arra utal, hogy a térségben létezhetett egy adminisztratív vagy szakrális célokat szolgáló írásrendszer, amelyet valószínűleg könnyen megsemmisülő anyagokra írtak.
A lelet technikai kivitelezése és részleges hasonlósága más távoli kultúrák írásrendszereivel – például Indiával és a Közel-Kelettel – azt sugallja, hogy a Kaukázus az ősi világ kulturális és technológiai eszméinek fontos kereszteződésében helyezkedett el. A szakértők alapos vizsgálatokkal igazolták a tábla hitelességét. A bazalt összetétele teljesen megegyezik a helyi geológiai adottságokkal, és modern tisztítási kísérletek nyomait is azonosították rajta, ami azt mutatja, hogy a helyiek nem ismerték fel az értékét. A vésetek precizitása azonban kétségkívül az ősi mesterek technikai hozzáértését tükrözi.
Érdekelhet még:
Hungarian