December 24-én, magyar idő szerint 12:53-kor a Parker napszonda (angolul Parker Solar Probe, PSP) történelmet fog írni azzal, hogy minden eddiginél közelebb fog elhaladni a Nap mellett.
2018. augusztus 12-én a NASA elindította a Parker napszondát a csillagunk felé, abban a reményben, hogy rengeteg, a Nap tevékenységével kapcsolatos rejtélyt oldhat meg. Ezek közül talán a legérdekesebb, hogy csillagunk légköre forróbb, mint a felszíne. Ez az ellentmondás a kutatók számára sem logikus, és máig nem tudni, hogy mitől lehet forróbb a légkör.
Azon a napon, amikor útnak indították a szondát, a nézők soraiban volt a már elhunyt Dr. Eugene N. Parker, aki forradalmasította a napfizika megértését, mielőtt a PSP megkezdte volna expedícióját, és aki a Parker nevet is adta neki. Érdemes megjegyezni, hogy ez volt az első alkalom, amikor egy űreszköz névadója jelen volt a kilövésnél.
„Már több mint 16 éve álmodunk erről a pillanatról”
2021. december 14-én a NASA bejelentette, hogy a Parker napszonda sikeresen belépett a Nap légkörébe, vagyis a napkoronába, és mindössze 6,5 millió kilométerre a csillag felszínétől haladt el a Nap mellett. Ez már önmagában is hatalmas eredmény volt, de azóta az űrszonda 21-szer kerülte meg a Napot, amely során egyre közelebb és közelebb jutott – kihasználva a Vénusz gravitációját -, miközben több rekordot is megdöntött. Például hivatalosan is a leggyorsabb, ember alkotta objektum, amely 635 266 km/órás sebességet ért el.
Idén december 24-én azonban a Parker napszonda minden eddiginél közelebb kerül a Naphoz, és 690 000 km/órás sebességgel közelíti meg a csillagunk felszínét – ezzel két újabb rekordot megdöntve.
„Amire a Parker napszonda idén karácsonykor készül, az valóban páratlan. Már több mint 16 éve álmodunk erről a pillanatról” – mondta Nour Raouafi, a misszió projektkutatója. „Még ha technikailag közelebb is tudnánk vinni a szondát a Naphoz, nem tudjuk megtenni, mert a hőpajzs nem elég nagy ahhoz, hogy megvédje az űreszközt” – tette hozzá a kutató.
Három napig semmit nem tudni majd az űreszközről
A Nap melletti elhaladásnak van azonban egy bökkenője: az űrszonda ugyanis abban az időben nem lesz hálózaton, vagyis nem lesz módunk kapcsolatba lépni vele.
Az első bizonyíték, hogy az űreszköz túlélte a küldetést, csak december 27-én érkezhet meg, amikor is egy jelzőhang lényegében arra figyelmezteti a csapatot, hogy a PSP túlélte az utazást a Nap koronáján keresztül, és képes kommunikálni. A tudományos adatok és a képek azonban csak 2025-ben fognak beérkezni. John Wirzburger, a Parker napszonda rendszermérnöke szerint egyébként ez nem jelent komoly problémát. Valójában örül a „csendnek”.
„Ez egy nagyszerű időszak az embereknek, hogy ténylegesen visszavegyenek egy kicsit, és hogy szünetet tartsanak… Mert tudják, hogy amikor ismét nekiállunk dolgozni, meg kell szereznünk az összes tudományos adatot, és újra kell konfigurálnunk az űrszondát… Szóval a mostani elhaladás szinte olyan számunkra, mint egy beépített pihenő” – mondta Wirzburger.
Még akár száz évig is működhet a Parker
Ha megpróbálunk belegondolni, hogy a mi Napunk csak egy csillag a világegyetem milliárdnyi trilliónyi másik csillaga között, ráadásul a legtöbb csillagnak van több bolygója is, szinte beleőrülünk. Azonban az elmélkedés mellett a tudósoknak a Nap egyfajta „laboratóriumként” is szolgál, amely segít az asztrofizika fejlődésében.
„A Napot laboratóriumként használjuk, hogy más világokat tanulmányozzunk odakint” – mondta Raouafi, hangsúlyozva, hogy amit a Parker napszonda talál, az részben megmagyarázhatja a világegyetemben található milliárdnyi más csillag viselkedését.
A szonda valószínűleg elegendő üzemanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy elméletileg még több tíz évig – esetleg száz évig is – működjön, amíg a Nap körüli pályán marad. Wirzburger szerint azonban ez az üzemanyagkészlet nem teszi lehetővé, hogy a tudósok megváltoztassák az űrszonda pályáját. Ez azt jelenti, hogy a Parker valószínűleg egészen addig a napig napkutató marad, amíg végleg le nem állnak a rendszerei.
Érdekelhet még:
Hungarian