Az Eagle S – egy orosz olajszállító tartályhajó, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy elszakította a Balti-tenger alatt Finnország és Észtország között futó Estlink 2 elektromos kábelt – állítólag tele volt kémfelszereléssel. A kábeles incidens a legutóbbi az ilyen események sorában ebben a stratégiailag fontos régióban, mivel az Oroszországgal szembeni feszültségek az ukrajnai háború nyomán egyre fokozódnak.
Miután a finn rendőrség lefoglalta az Eagle S-t , kiderült, hogy „egy, a hajóval közvetlenül foglalkozó forrás szerint speciális adó-vevőberendezésekkel volt felszerelve, amelyeket a haditengerészeti tevékenység megfigyelésére használtak” – jelentette a Lloyds List. Ez a felszerelés lehetővé tette, hogy Oroszország kémhajójává váljon.
„A fedélzeten lévő hi-tech berendezések egy kereskedelmi hajóhoz képest abnormálisak voltak, és több energiát fogyasztottak a hajó generátorából, ami ismételt áramkimaradásokhoz vezetett” – állapította meg egy, a hajót ismerő forrás, aki még hét hónappal ezelőtt is kereskedelmi tengeri szolgáltatásokat nyújtott a hajónak.
A lehallgató és rögzítő berendezéseket hatalmas hordozható bőröndökben vitték fel a 20 éves tankerre, sok laptop mellett, amelyek török és orosz nyelvű billentyűzettel rendelkeztek.
„A NATO összes haditengerészeti hajóját és repülőgépét figyelték. Minden részletet tudtak róluk.”
Miután az Eagle S-t a finn kizárólagos gazdasági övezeten (EEZ) belül azon a helyen látták, ahol az Estlink 2 kábelt elvágták, a finn rendőrség más hatóságokkal együttműködve a fedélzetre lépett, lefoglalta és a felségvizeikre vitte a Cook-szigeteki zászló alatt közlekedő olajszállító tartályhajót. A finn hatóságok büntetőeljárást is indítottak.
A finn nyomozók úgy vélik, hogy az Eagle S azzal okozhatta a kárt, hogy a horgonyát a tengerfenéken húzta végig. A feltételezett szabotázs miatt a NATO fokozza balti-tengeri jelenlétét. Miután Észtországban az Estlink 2 december 25-i szakadása után áramkimaradások léptek fel, a finnországi tisztviselőkkel együtt a NATO-tól kértek segítséget az Estlink 1 tenger alatti áramkábel védelmében, közel 30 kilométerre nyugatra. Pénteken Mark Rutte NATO-főtitkár válaszul azt mondta, hogy a szövetség „fokozni” fogja jelenlétét a Balti-tengeren, anélkül, hogy részleteket közölt volna.
Nem ez volt az első eset
Novemberben Németország közölte, hogy a Balti-tenger alatt futó két kommunikációs kábel megrongálódása valószínűleg szabotázs eredménye. A két szóban forgó kábel mindkettő üvegszálas kommunikációs kábel, amelyek a Balti-tenger fenekén futnak. Az egyik a svéd Gotland sziget és Litvánia között, a másik pedig Finnország és Németország között fut.
Egy nappal később Dánia megerősítette, hogy egy kínai teherhajót tartóztatott fel, amely a kárt okozhatta. A Yi Peng 3-at azonosították, amely az incidensek idején a kábelek közelében közlekedett. A kínai hajó november 15-én hagyta el az oroszországi Uszt-Luga kikötőjét a Leningrádi régióban, közel az észt határhoz, és a tervek szerint az egyiptomi Port Saidba indult volna, ahová eredetileg december 3-án kellett volna megérkeznie.
A nyilvánosan hozzáférhető hajókövetési adatok alapján úgy tűnik, hogy a Yi Peng 3 mindkét kábel felett nagyjából akkor haladt át, amikor először jelentették a káreseményeket.
„Senki sem hiszi, hogy a kábelek véletlenül sérültek meg” – mondta akkor Boris Pistorius német védelmi miniszter. „Azt sem akarom elhinni, hogy a hajók horgonyai véletlenül okozták a kárt. Bizonyos információk nélkül azt kell feltételeznünk, hogy a károkat szabotázs okozta”.
Az Északi-Áramlat robbanása
Észak-Európában egyre több hasonló incidens történik. A leghírhedtebb az Északi Áramlat gázvezeték robbanása, mely 2022-ben történt. Okát még vizsgálják a német hatóságok, azonban a The Wall Street Journal augusztusban arról számolt be, hogy ukrán szabotázsakcióról van szó, ugyanakkor az ukrán tisztviselők tagadták ezt a vádat.
A Balti-tengeren kívül más, kritikus kommunikációs kábeleket érintő szabotázsról is érkeztek jelentések, köztük az észak-norvégiai Evenes légitámaszponthoz kapcsolódó esetről, amely áprilisban történt, de csak augusztusban került nyilvánosságra. Norvégiában a múltban más gyanús incidensek is történtek, nevezetesen a Svalbardokat a norvég szárazfölddel összekötő létfontosságú tenger alatti kábel elvágása szintén 2022-ben.
A Balti-tenger régóta stratégiai jelentőséggel bír mind Oroszország, mind a NATO és szövetségesei számára, azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, megugrott az incidensek száma ezen a területen.
Érdekelhet még: Szaúd-Arábia lett az orosz tüzelőanyag legnagyobb vásárlója
