Mielőtt azonban erre rátérnénk, érdemes alaposabban megvizsgálni, mi teszi ezeket a nyersanyagokat ennyire nélkülözhetetlenné a modern világban.
„A ritkaföldfémek mindent megváltoztatnak, kezdve az autókkal, a zöld technológiától át egészen a fegyverrendszerek pontosságáig. Egyszerűen nélkülözhetetlenné váltak. Nagy hatótávolságú Teslát akarsz? Ritkaföldfémekre van szükséged. Ritkaföldfémek nélkül nem fog menni. Olyan cirkálórakétát akarsz, amely egy méteres pontossággal talál célba? Ehhez is ritkaföldfémre van szükséged” – mondta Jim Kennedy, a ThREE Consulting, egy ritkaföldfémekkel foglalkozó tanácsadó cég elnöke.
Ezeknek az anyagoknak a különleges jelentősége elsősorban abból fakad, hogy katalizátorként és mágnesként játszanak kulcsszerepet mind a hagyományos, mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban. Emellett a ritkaföldfémeket széles körben alkalmazzák speciális fémötvözetek, üvegtermékek és nagy teljesítményű elektronikai eszközök gyártásában is.
„A ritkaföldfémek figyelemre méltó fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek vitathatatlanul a periódusos rendszer szuperhőseivé teszik őket” – mondta Ryan Castilloux, az Adamas Intelligence ásványi anyagokkal foglalkozó tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.
Azonban ezek a fémek valójában nem is olyan ritka anyagok, mint azt a nevük alapján gondolnánk. A természetben az egész világon előfordulnak, de a fontosságuk abban rejlik, hogy elég nagy koncentrációban találjuk meg őket ahhoz, hogy a kitermelésük megérje a szükséges időt és pénzt. Azok az országok, amelyek birtokolják ezeknek az elemeknek a természetben előforduló készleteit, valamint rendelkeznek a kitermelésükhöz és finomításukhoz szükséges kapacitásokkal és erőforrásokkal, az elkövetkező években óriási gazdasági és politikai befolyásra tehetnek szert.
De mely országok rendelkeznek ezekkel a készletekkel?
Kína messze a legnagyobb ritkaföldfém-termelő a világon, a globális nyers ritkaföldfém-ásványok mintegy 38%-át biztosítva. Őt követi Vietnam, amely a világ készleteinek körülbelül 19%-ával rendelkezik. Brazília a harmadik helyen áll 18,1%-kal, majd Oroszország következik 10,4%-kal. India a globális tartalékok 6%-át, Ausztrália pedig 3,5%-át birtokolja. Végül az Egyesült Államok és Grönland holtversenyben 1,3%-os részesedéssel zárja a sort. Más országok egyenként kevesebb mint 1%-kal járulnak hozzá a világ ritkaföldfém-készleteihez.
Mindezen országok közül azonban csak egyetlen ország rendelkezik geopolitikai ellenőrzéssel a ritkaföldfémek ellátási láncai és az ezen anyagoktól függő összes másodlagos piac felett, és ez az ország Kína.
Az ázsiai ország szállítja a világ finomított ritkaföldfém-ásványainak 85-95 százalékát, és az 1990-es évek vége óta uralja a világpiacot. Ennek oka, hogy Peking szinte monopolhelyzetben van ezen anyagok finomítási kapacitásában. Mint tudjuk, néhány más ország is számottevő tartalékokkal rendelkezik a kritikus ritkaföldfémekből, azonban hiányzik náluk az ezek hatékony vagy gazdaságos feldolgozásához szükséges infrastruktúra.
Csak Kína a világ ritkaföldfém-bányászatának 85-90%-át adja. Mi több, a kínai finomítók adják a világ kobaltjának 68 százalékát, a nikkel 65 százalékát és az elektromos akkumulátorok számára alkalmas lítium 60%-át. Ennek eredményeképpen az összes akkumulátor 75% Kínában készül.
Egyesek számára komoly aggodalomra adhat okot, hogy ha a ritkaföldfémekben gazdag országok nem veszik fel a versenyt Kínával, az Pekingnek túlzott befolyást biztosíthat, és egy olyan piacot hozhat létre, amely kevéssé támogatja a szabad kereskedelmet. Néhány szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy ezek az aggodalmak eltúlzottak. Az viszont kétségtelen, hogy a ritkaföldfémek jelentősége egyre inkább az olajéhoz hasonlítható, és a nyugati hatalmak aktívan dolgoznak azon, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést ezen stratégiai erőforrások felett.
Hungarian 