Donald Trump nemrég bejelentette, hogy minden követ megmozgatna azért, hogy Grönland az Amerikai Egyesült Államok részévé váljon. Az ötlet eredetileg 2019-ben pattant ki a fejéből, és egyelőre nagyon is úgy tűnik, hogy nem hajlandó lemondani róla. De mért is van ekkora jelentősége ennek a félautonóm dán területnek az Egyesült Államok számára?
Trump őrült ötlete nem újkeletű
Trump először 2019-ben, első elnöksége alatt vetette fel Grönland megvásárlásának lehetőségét, majd 2023-ban újra elkezdte pedzegetni a témát. Kedden pedig újabb nyilatkozatot tett, amelyben kiemelte, hogy akár fegyverrel is harcba szállna Grönlandért, amely szerinte nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára.
A sziget jelenleg is egy nagy amerikai katonai bázisnak ad otthont, amely tovább erősíti az Egyesült Államok érdeklődését a terület iránt.
Grönland geopolitikai jelentősége
A ritkaföldfémekben gazdag Grönland hatalmas jégtakarói és gleccserei visszahúzódóban vannak a felgyorsuló klímaváltozás következtében. A jég olvadása lehetővé teheti az olajfúrást, valamint olyan ásványi anyagok kitermelését, mint a réz, a lítium, a nikkel és a kobalt. Ezek az ásványi anyagok olyan iparágak szempontjából kulcsfontosságúak, mint a szélturbinák, akkumulátorok és elektromos járművek gyártása.
A sziget azonban nem csupán természeti erőforrásai miatt fontos: az arktiszi jég olvadásával a hajózási útvonalak jócskán lerövidülnek. Például Nyugat-Európából Kelet-Ázsiába az Arktiszi-tengeren keresztül körülbelül 40 százalékkal rövidebb az út, mint a Szuezi-csatornán át. Ennek köszönhetően az Arktiszon áthaladó hajóforgalom az elmúlt évtizedben már 37 százalékkal növekedett az Arktiszi Tanács legutóbbi jelentése szerint.
Nem meglepő tehát, hogy Kína is jelentős érdeklődést tanúsít az új arktiszi útvonalak iránt: novemberben Kína és Oroszország megállapodott abban, hogy együttműködnek az arktiszi hajózási útvonalak fejlesztésében.
Grönland és Dánia reakciója
Grönland miniszterelnöke, Mute Bourup Egede egyértelműen kijelentette, hogy „Grönland a grönlandi népé”, és kihangsúlyozta, hogy nem áll szándékában eladni a szigetet az Egyesült Államoknak.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök is megerősítette ezt az álláspontot: „Grönland nem eladó”. Frederiksen kiemelte, hogy bár Dánia és az Egyesült Államok között szoros szövetség áll fenn, Grönland jövőjéről kizárólag a sziget lakói dönthetnek.
Trump terveire reagálva X. Frigyes dán király frissítette az ország címerét, amelyben mostantól hangsúlyosabb szerepet kapnak Grönland és a Feröer-szigetek szimbólumai. A Dán Királyi Ház közleménye szerint az új dizájn a „dán birodalom történelmét, modernitását és a heraldikai hagyományokat” kívánja tükrözni. Ez az első ilyen jellegű változtatás 1972 óta.
Trump tervei egyelőre kevés támogatást kaptak, azonban egyik korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert C. O’Brien szavait idézve „Grönland egy, az Arktisztól egészen Észak-Amerikáig, az Egyesült Államokig tartó autópálya”, vagyis közlekedési szempontból mindenképpen kiemelkedő jelentőséggel bírna a megszerzése, a klíma melegedésével pedig az Arktisz több szempontból is kritikus „csatatérré” válhat majd.
Érdekelhet még:
- Grönland függetlenséget kérne Dániától
- Grönland a kulcsa az amerikai bitcoin-bányászatnak?
- Egy Teslát robbantott fel valaki Trump egyik szállodája előtt
Borítókép: Politico
Hungarian 