Az Egyesült Államok és Kína közötti globális versengés egyik legújabb frontja Afrika, ahol mindkét nagyhatalom igyekszik befolyását növelni stratégiai infrastrukturális beruházások révén. A 3 országot összekötő Lobito folyosó ennek az erőfeszítésnek a része, amely az amerikai érdekek előmozdítását célozza a kontinensen.
A globális gazdasági térkép folyamatosan változik, és Afrika az egyik legfontosabb geopolitikai csatatérré vált. Kína már évtizedek óta erőteljesen jelen van a kontinensen, az Egyesült Államok azonban most egy merész ellenlépést tett: a Lobito folyosó megépítését. Ez az ambiciózus infrastruktúra-projekt nemcsak egy válasz Kína Belt and Road Initiative (BRI) kezdeményezésére, hanem egy új gazdasági korszak kezdetét is jelentheti Afrika számára.
Kína afrikai dominanciája
Kína 2009 óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve az USA-t, és 2023-ra a két ország közötti kereskedelmi szakadék még nagyobb lett. A BRI keretében Peking hatalmas összegeket fektetett afrikai utakba, vasutakba és kikötőkbe, ami jelentős politikai és gazdasági befolyást biztosított számára a kontinensen. Különösen az ásványkincsek területén dominál: a Kongói Demokratikus Köztársaság kobalt- és rézbányáinak 72%-a kínai kézben van, Guinea pedig a bauxitpiacot uralja kínai befektetéseknek köszönhetően.
Lobito folyosó: az amerikai válasz
Az Egyesült Államok 2023 októberében jelentette be a Lobito folyosó projektjét az EU Global Gateway Forumán. A folyosó egy 1300 km hosszú vasútvonal, amely Zambiát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Angolát köti össze, biztosítva a réz- és kobaltszállítások gyorsabb és hatékonyabb eljuttatását az Atlanti-óceán felé.
A projekt finanszírozása jelentős amerikai részvétellel zajlik. Az USA több mint 3 milliárd dollárt költ a folyosóhoz kapcsolódó infrastrukturális és gazdasági fejlesztésekre. A Globális Infrastruktúra Partnerség (PGI) keretében az Egyesült Államok és a G7-országok is részt vesznek a projektben, amely a nyugati gazdasági érdekek szempontjából kritikus fontosságú.
A Lobito folyosó egyik kulcseleme, hogy segíti a kereskedelmet az Atlanti-óceán irányába, csökkentve Afrika kínai befolyás alatti exportorientáltságát. A vasút először köti össze a zambiai rézövezetet egy atlanti kikötővel, ami új lehetőségeket nyit meg az amerikai és európai piacok felé.
Museba F. Tayali, a Zambiai Köztársaság közlekedési és logisztikai minisztere kifejtette, hogy a jól megtervezett folyosók akár 30%-kal is növelhetik a kereskedelmi forgalmat, munkahelyek ezreit teremthetik meg, és hazai és külföldi befektetéseket vonzanak. „Mi, zambiaiak hisszük, hogy ez a folyosó csökkenteni fogja az utazási időt és költségeket, lehetővé téve ezáltal az áruk és szolgáltatások zökkenőmentes áramlását a lobitói kikötőbe, ezáltal ösztönözve a gazdasági tevékenységet a folyosó három tagállamában” – mondta Tayali miniszter.
Az amerikaiak 2024 augusztusában bejelentették, hogy a folyosó kiterjesztését tervezik Tanzánia felé, amely összekapcsolhatná az Atlanti- és az Indiai-óceánt egy transzafrikai folyosó formájában. Ez erősítené a regionális gazdasági integrációt és csökkentené az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatok kockázatait.
Elegendő lesz-e Washington erőfeszítése?
Bár a Lobito folyosó hatalmas lehetőségeket rejt, felmerül a kérdés: nem késő-e már? Kína hatalmas infrastrukturális beruházásai már most is mélyen beágyazódtak Afrika gazdaságába, és Peking már rendelkezik azokkal a kapcsolatokkal, amelyek biztosítják befolyását.
Ugyanakkor az utóbbi időben a BRI-vel kapcsolatos kritikák is felerősödtek. A magas adósságok és a nem mindig átlátható feltételek sok afrikai országban kérdesessé tették Kína hosszútávú szerepvállalását. Az Egyesült Államok és partnerei pedig ezt kihasználva egy átláthatóbb, fenntarthatóbb alternatívát kínálhatnak.
A Lobito folyosó tehát nemcsak egy infrastrukturális projekt, hanem egy geopolitikai játék fontos lépése. Afrika számára pedig egy lehetőség, hogy kedvezőbb feltételekkel formálja jövőjét, miközben a nagyhatalmak versengenek a kontinens kegyeiért.
Érdekelhet még:
Hungarian 