A marhahús a világ egyik legnépszerűbb és legértékesebb élelmiszere, azonban előállítása komoly gazdasági és környezeti kihívások elé állítja a globális társadalmat. Az elmúlt két évtizedben a marhahús ára drasztikus emelkedést mutatott világszerte, melyre a termelési költségek mellett az infláció, valamint a kereslet-kínálat ingadozása is hatással volt.
Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a hamburgerhús ára a COVID-19 előtti 8,62 dolláros kilogrammonkénti árról 12,44 dollárra emelkedett 2024-re. Magyarországon csakúgy, mint globálisan, az árváltozás jelentős volt. Az Agrárközgazdasági Intézet szerint 2023 és 2024 decembere között 40%-os árnövekedésről számoltak be.
A marhahúsfogyasztás globális probléma
Az Egyesült Államoktól Kínáig, Európán át, a marhahús árának változása jelentős problémákat okoz. Az állattartás drágulása, az energiaárak változása és a környezeti szabályozások mellett a vöröshús iránti növekvő kereslet ahhoz vezetett, hogy az élelmiszer ára jelentős dráguláson ment keresztül – különösen a 2020-as években. A marhahústermelés napjainkra nemcsak gazdasági kihívás lett, hanem környezeti probléma is. Az állattenyésztés – különösen a marhatenyésztés – a világ egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó iparága lett.
A szarvasmarhák metánkibocsátása, a takarmánytermesztéshez szükséges földhasználat és az erdőírtások mind jelentős mértékben hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Ennek köszönhetően egy kilogramm marhahús előállításához több ezer liter vízre van szükség, miközben a fenntarthatósági szempontok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a globális élelmiszerellátásban. Nem beszélve arról a tényről, hogy nagyon kevés földterület megfelelő ahhoz, hogy szarvasmarhákat és marhahúst termeljen valaki.
A gazdasági szempontokat sem szabad elfelejteni. A COVID-19 járvány következtében jelentősen megugrott az infláció, valamint az ellátási láncokon belül több szereplő, például a feldolgozók és a nagykereskedők, is kivették a részüket az áremelkedésből. A Federal Reserve monetáris politikájának hála azonban az elmúlt időszakban nemcsak a szűkös földkészlet, hanem a takarmánygabona ára is oroszlánrészt vállalt abban, hogy napjainkra ennyire megdrágult a marhahús ára.
Kihívások a marhahúsiparban
Amellett, hogy az árak jelentősen megdrágultak, nem szabad megfeledkezni azokról a környezetvédelmi aktivistákról sem, akik szerint a szarvasmarhák által kibocsátott metán katasztrofális problémákhoz vezethet a környezetben, ezért lobbiznak a vegetarianizmus, vagy a veganizmus mellett.
Az európai piacokat tekintve a drasztikusan korlátozott fogyasztás és a magas árak szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a marhahúsipar egyik legnagyobb visszaesésének lehetünk szemtanúi az elmúlt években. Ennek köszönhetően Amerikában a fogyasztóknak magasabb kiskereskedelmi árakkal kell szembenézniük, mint azt tették 2023-ban.
Az egy főre jutó marhahús-fogyasztás relatív csökkenést mutat az Egyesült Államokban, ugyanakkor a visszaesés az elmúlt néhány évben vált jelentőssé. Bár az amerikai ipar betartotta az elvárt irányelveket, a várt eredmények nem jöttek. A cukorbetegség és az elhízás minden idők rekordmagasságán van, ugyanakkor a húsipar problémáira nincs jelenleg elérhető racionális megoldás.
Idilli lenne azt mondani, hogy a Federal Reserve monetáris politikája, vagy az orosz-ukrán háború majd megoldja ezt a problémát, azonban nem fogja. A környezetvédelmi korlátozások, az olaj- és gáztermelés, valamint a műtrágyaárak olyan magasságokba jutottak el, amelyek általánosságban véve árfelhajtó hatásúak és azok is maradnak.
Mi a helyzet Magyarországon?
A marhahús ára Magyarországon évtizedeken keresztül jelentős emelkedést mutatott. Míg 2000-ben egy kilogramm marhahús (csontos, rostélyos) 670 forint volt, 2010-re elérte az 1440 forintos árat. 2020-ra ez az ár 2260 forint lett, napjainkra pedig 4000 forint körüli árról beszélhetünk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok vöröshús-fogyasztása viszonylag alacsony, azonban a növekvő tendencia szintén hozzájárul az árak drasztikus emelkedéséhez. Jelenleg az egy főre jutó éves fogyasztás mértéke 3,2 kilogramm, amely jelentősen elmarad az Európai Unióban mért 10 kilogrammos átlagtól.
Nemzetközi összehasonlításban a bika ára 4,96 dollár (nagyjából 1900 forint) volt 2022-ben a hasított hideg súly tekintetében, 2024-re pedig az ára megközelítette a 6 dollárt is. A magyar árváltozást tovább súlyosbítja a forint gyengülése, a jelentős mértékű import, valamint az EU globális életképtelensége. 2025-re Magyarország eljutott arra a szintre, hogy a világon szinte mindenhol olcsóbb az élelmiszer, mint nálunk, amin a tetemes ÁFA sem segít. Az energiaárakról pedig ne is beszéljünk.
