Donald Trump volt amerikai elnök március 6-án, csütörtökön újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy támogatja a nagyhatalmak közötti nukleáris leszerelést.
„Nagyszerű lenne, ha mindenki megszabadulna a nukleáris fegyvereitől. Tudom, hogy Oroszország és mi rendelkezünk messze a legtöbbel” – mondta Trump. „Kína 4-5 éven belül egyenlő szintre kerül. Nagyszerű lenne, ha mindannyian leszerelhetnénk, mert a nukleáris fegyverek ereje elképesztő.”
Trump kijelentései a világ nukleáris stratégiáját is befolyásolhatják
Trump kijelentései a globális szuperhatalmak közötti fokozódó feszültségek közepette hangzottak el, miközben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mind dolgoznak nukleáris arzenáljuk modernizálásán és bővítésén.
Ez nem az első alkalom, hogy Trump foglalkozik a kérdéssel. Februárban, az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozva bírálta az amerikai nukleáris elrettentő képesség újjáépítésére fordított több száz milliárd dolláros kiadásokat, és reményét fejezte ki, hogy sikerülhet meggyőzni az Egyesült Államok ellenfeleit a kiadások csökkentéséről.
„Semmi szükségünk arra, hogy vadonatúj nukleáris fegyvereket építsünk – már így is rengeteg van” – mondta Trump. „Ötvenszer, százszor el lehetne pusztítani velük a világot. És még mindig új fegyvereket építünk, miközben mások is ugyanígy tesznek.”
Trump stratégiája lépésről lépésre
Trump kijelentései összhangban vannak azzal a szélesebb stratégiájával, hogy csökkentse az amerikai védelmi kiadásokat, és több forrást irányítson belföldi prioritásokra. Javasolta, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy jelentősen csökkentsék katonai költségvetéseiket.
„Az egyik első találkozóm, amit szeretnék, az lenne Hszi elnökkel Kínából és Putyin elnökkel Oroszországból. Azt akarom mondani nekik: ‘vágjuk a katonai költségvetésünket a felére.’ Meg tudjuk ezt tenni. És úgy gondolom, hogy képesek leszünk rá” – mondta az amerikai elnök februárban.
Trump felhívása az új leszerelési tárgyalásokra emlékeztet a korábbi kísérletekre, amelyek célja Kína bevonása volt a nukleáris megállapodásokba. Az első elnöksége alatt azonban nem sikerült elérnie ezt a célt, amikor az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalt az Új START szerződés meghosszabbításáról. Kína történelmileg elutasította az ilyen egyeztetéseket, arra hivatkozva, hogy Washingtonnak és Moszkvának először saját arzenálját kellene csökkentenie, mielőtt Pekingtől is ezt követelnék.
Bár az Egyesült Államok és Oroszország a hidegháború óta jelentős nukleáris fegyverkészlettel rendelkezik, Trump előrejelzése szerint Kína öt-hat éven belül hasonló képességekre tehet szert.
Ennek ellenére egyes szakértők szkeptikusak Trump nukleáris leszerelési törekvéseivel kapcsolatban. Az Atomtudósok Hírlevele szerint az Egyesült Államok évente már most is 75 milliárd dollárt költ nukleáris modernizációs programokra, és a következő 30 évben összesen 1,7 billió dollárt tervez fordítani erre a célra.
Mit mondanak a szakértők?
Lucas Ruiz, a washingtoni Stimson Center kutatója egy blogbejegyzésben: „A jelenlegi modernizációs törekvéseket a nukleáris fölényre való törekvés patológiája hajtja, ami egy új nukleáris fegyverkezési versenybe sodorhatja a világot, és növelheti az atomhatalmak közötti konfliktus esélyét.”
Alistair Burnett, a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért Nemzetközi Kampány médiavezetője a Newsweeknek: „Donald Trump régóta beszél a nukleáris fegyverekről és azok emberiségre jelentett fenyegetéséről. Többször felvetette ezt a kérdést a választási kampánya során, és elnöksége alatt is többször hangsúlyozta, hogy tárgyalásokat kíván folytatni Oroszországgal és Kínával a leszerelésről.”
Hogyan tovább?
Egyelőre nem világos, hogy a leszerelési tárgyalások mikor kezdődhetnek meg, vagy hogy Kína és Oroszország hajlandó lesz-e részt venni ezekben a megbeszélésekben.
Hungarian 