Titokzatos építményeket fedeztek fel a gízai piramisok alatt két kilométerrel

2025.03.22.
Olvasási idő: 2 perc

Nemrég készült radarfelvételek hatalmas földalatti építményeket tártak fel a gízai piramisok alatt, ami sokak szerint megkérdőjelezi, hogy a piramisokat valóban a fáraók eltemetésére használták-e.

Egy korszerű radartechnológiát alkalmazó, nemrégiben elvégzett kutatás hatalmas és bonyolult földalatti komplexumot tárt fel a gízai piramisok alatt. Corrado Malanga, a Pisai Egyetem tudósa és Filippo Biondi, a Strathclyde-i Egyetem kutatója szintetikus apertúrájú rádiólokátorral (SAR) végzett tomográfiás vizsgálatot a Hafré-piramison, és egy olyan földalatti rendszert találtak, amely mintegy két kilométerrel mindhárom piramis alatt húzódik.

Malanga és Biondi szkennelései öt azonos struktúrát mutattak ki a Hafré-piramis alapjának közelében. Ezek az építmények több szintesek, és utaknak látszó folyosókkal vannak összekötve.

Még szembetűnőbb az a nyolc függőleges, henger alakú „torony”, amelyeket 648 méter mélyen találtak, és amelyek körül spirális járatok futnak. Ezek az óriási hengerek végül két hatalmas, kocka alakú kamrákban egyesülnek – mindegyik ilyen kocka oldala 80 méter hosszú.

Piramisok alatti építmények
3D-s modell a piramisok alatt talált, 80 méteres kockákban végződő tornyokról.

Nikola Tesla szerint a piramisok óriási erőművek voltak

A Reese Report által közzétett videó szerint ezek a felfedezések megkérdőjelezik azt a régóta fennálló nézetet, hogy a piramisok kizárólag királyi síremlékként szolgáltak. A kutatók szerint jelenleg a legelképzelhetőbb magyarázat az, hogy a földalatti hálózatnak mechanikai vagy energiával kapcsolatos funkciója lehetett.

Ez az elképzelés megegyezik az olyan ismert személyiségek elméleteivel, mint Nikola Tesla és Christopher Dunn. Tesla híres feltaláló volt, aki az elektromossággal és a vezeték nélküli energiával foglalkozott. Úgy vélte, hogy a piramisok a Föld természetes energiáját gyűjthetik össze és használhatják fel.

Christopher Dunn mérnöknek és írónak más volt az elképzelése. A Gízai erőmű (The Giza Power Plant) című könyvében azt állította, hogy a Hufu-piramis – más néven a gízai nagy piramis – egyfajta „gép” lehetett. Dunn úgy vélte, hogy az építmény rezgéseket alakíthatott át energiává, amelyet az emberek felhasználhattak.

Egy ásatás lehet a következő lépés?

Míg az egyiptológusok fenntartják, hogy a piramisokat i. e. 2500 körül építették hagyományos módszerekkel, az újonnan feltárt föld alatti építmények – a piramisok építésénél talált matematikai anomáliákkal együtt – vitát szítottak a piramisok valódi céljáról.

A kutatásra válaszul a Hafré-piramist vizsgáló tudósok bejelentették, hogy ásatásokba kezdenének a további vizsgálatok elvégzése érdekében. Egy ilyen ásatás azonban több szempontból is problémás lehet. Egyrészt egy ilyen művelet engedélyének megszerzése nagyon bizonytalan, mivel Egyiptom betiltotta az olyan régészeti ásatásokat, amelyek megkérdőjelezik a piramisokról szóló hivatalos narratívákat. Másrészt pedig mivel az újonnan feltárt struktúrák két kilométerrel a föld alatt vannak, az ásatás elképesztő mennyiségű pénzbe kerülne.

Piramisok alatti építmények
A képen jól látható az újonnan talált föld alatti komplexum elképesztő mérete.

 

TK

Közgazdasági tanulmányaim révén kerültem közel a globális folyamatok elemzéséhez, azóta pedig egyre inkább a geopolitika és a makrogazdasági trendek váltak a fő érdeklődési területeimmé. Emellett élénken figyelem a tudományos-technológiai fejlődést, különös tekintettel az űrkutatásra, amely szerintem a következő évtized egyik kulcsterülete lesz.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian