Forradalmi áttörés? Sikerrel termeltek áramot a Föld forgásából

2025.03.25.
Olvasási idő: 2 perc

Egy amerikai kutatócsoport egy korábbi tudományos állítást cáfolt meg saját kísérletével, amely során sikerült minimális, de mérhető mennyiségű elektromos feszültséget előállítani a Föld forgásának és mágneses mezejének kölcsönhatásából. Bár az eredmény még messze van a gyakorlati alkalmazástól, a felfedezés elméleti jelentősége óriási lehet – akár egy új, természetes energiaforrás alapjait is jelentheti.

Az elképzelés, amit korábban lehetetlennek tartottak

2016-ban két ismert kutató – Christopher Chyba és Kevin Hand – matematikai bizonyítással igyekezett megmutatni, hogy a Föld mágneses mezejéből történő energiakinyerés mozgás nélkül elméletileg sem lehetséges. Az akkori következtetésük szerint az elektromos töltések gyorsan kiegyenlítik a keletkező potenciálkülönbséget, így nem jöhet létre hasznosítható áram. Most, majdnem egy évtizeddel később, ugyanezek a kutatók – kiegészülve Thomas Chybával – laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy egy nagyon precíz kísérleti elrendezésben mégis lehetséges mikroáram előállítása.

Műszaki precizitás: a kulcs a sikerhez

A csapat egy 29,9 cm hosszú, mangán-cink ferritből készült üreges hengert használt, amelyet úgy állítottak be, hogy az merőleges legyen a Föld forgástengelyére és mágneses terére. Az eszközt egy teljesen sötét, zárt laboratóriumban helyezték el, hogy kizárják a külső fényhatásokat és zavaró elektromos zajokat. A mérések után stabilan 18 mikrovolt feszültség keletkezett – egy elenyésző érték, mégis jelentős tudományos áttörés. A feszültség megszűnt, amikor más anyagból készült hengert vagy más szögállást alkalmaztak, ami megerősíti: a jelenség közvetlenül a Föld természetes tulajdonságaiból ered.

Mit jelent ez a tudomány számára?

Christopher Chyba szerint: „Az eszköz működése megkérdőjelezi azt a következtetést, hogy egy a Föld felszínéhez képest nyugalomban lévő vezető nem képes energiát kinyerni a mágneses mezőből.” A jelenség nemcsak a laboratóriumban, hanem egy lakóépületben is megismételhető volt, ami megerősíti az eredmény hitelességét. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: bár az elmélet működni látszik, messze vagyunk még a gyakorlati, ipari szintű alkalmazástól. A következő lépés az, hogy egy független kutatócsoport hasonló körülmények között megismételje – vagy cáfolja – az eredményeket.

Kapcsolódó tartalom: 12 milliárd fényévnyire 140 billiószor több víz, mint a Földön

A jövő energiája vagy teljes zsákutca?

Bár a most kimutatott feszültség még nagyon alacsony, a mögötte álló elméleti áttörés izgalmas távlatokat nyithat meg. Ha a jövőben sikerülne ezt a módszert ipari méretekben is működőképessé tenni, a Föld saját forgása és mágneses tere akár egy teljesen új, tiszta energiaforrássá válhatna. Ez az új megközelítés kiegészíthetné a már létező megújuló energiaforrásokat – mint a nap-, szél-, víz- és geotermikus energia – és tovább bővíthetné a fenntartható energiatermelés eszköztárát.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian