Egy bécsi sportpálya alatt 150 fős, római kori tömegsírra bukkantak

2025.04.08.
Olvasási idő: 2 perc

A körülbelül 150 fős tömegsírban 20 és 30 év közötti férfiak maradványait találták meg, és mindannyian egy csata áldozatai lehetnek.

Valamikor az első század közepe és a második század eleje között római harcosok a Duna közelében csaptak össze a germánokkal. A csata bizonyítékai közel kétezer évvel később kerültek napvilágra, amikor egy bécsi sportpálya felújítása során tavaly októberben tömegsírra bukkantak az építőmunkások.

Bécs város régészeti osztálya kimutatta, hogy az emberi maradványok valószínűleg a csatában elhunyt római légiósokhoz tartoznak.

„Bécsben az ember mindig felkészült arra, hogy római kori nyomokkal találkozik… Igazi szenzáció ebben a tekintetben egy római kori tömegsír felfedezése Simmeringben [egy bécsi kerületben]. Ez az egyedülálló felfedezés lehetővé teszi, hogy más szemszögből tekintsünk városunk történelmének kezdeteire” – olvasható a Bécsi Múzeum előző szerdán közzétett jelentésében. „A csontok sérülései egyértelműen a harcnak tulajdoníthatók.”

Egy római tőrt és lándzsahegyeket is találtak a tudósok

A tömegsírban mintegy 150 személyhez tartozó emberi maradványok találhatóak. Az első vizsgálatok szerint mindannyian férfiak voltak, többnyire 20 és 30 év közöttiek, és alig mutatták fertőző betegségek nyomait. A szakértők feltűnően jó fogászati egészséget is megállapítottak náluk.

„A csontvázak elrendezése és az alapján, hogy mind férfi maradványok, kizárható, hogy a lelőhely kórházhoz vagy hasonló létesítményhez kapcsolódott volna, vagy járvány okozta volna a halálukat. A csontok sérülései egyértelműen harcra vezethetők vissza” – mondta Michaela Binder, a kutatásban résztvevő antropológus, hozzátéve, hogy a halálukat tőrök, lándzsák és kardok által elszenvedett sérülések okozták.

Az emberi maradványok mellett pikkelypáncél darabokat, lándzsahegyeket, és egy tőrt is találtak a kutatók. A tőr különösen hasznosnak bizonyult a maradványok beazonosításához, ugyanis a hüvelyének röntgenfelvételei tipikus ókori római díszítéseket mutatnak: ezüsthuzalos betéteket, amelyek egyértelműen az első század közepe és a második század eleje közé datálják a tőrt.

A felfedezés egyébként Bécs szempontjából is jelentős, mivel ez az első közvetlen régészeti bizonyíték egy csatára a Duna mentén, amely a Római Birodalom keleti határának egy részét képezte. Domitianus császár Kr. u. 81-96 közötti uralkodása idején a birodalom határa mentén a római légiósok és a germánok között harcok folytak. Eddig ezekről az összecsapásokról csak a történelmi források tanúskodtak, most azonban már kézzel fogható bizonyítékokat is találtak a kutatók.

TK

Közgazdasági tanulmányaim révén kerültem közel a globális folyamatok elemzéséhez, azóta pedig egyre inkább a geopolitika és a makrogazdasági trendek váltak a fő érdeklődési területeimmé. Emellett élénken figyelem a tudományos-technológiai fejlődést, különös tekintettel az űrkutatásra, amely szerintem a következő évtized egyik kulcsterülete lesz.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian