A világ egyik legmerészebb és legvitatottabb infrastrukturális elképzelése már 2009-ben is felmerült, ugyanakkor gyakorlati lépés hosszú évekig nem történt a Kra-csatorna ügyében. A közel 30 milliárd dolláros projekt célja átalakítani a globális tengeri kereskedelmet azáltal, hogy egy új hajózási útvonalat építene ki Thaiföldön. A Malaka-szoros megkerülésére, valamint biztonságosabbá tételére első sorban Kína ácsingózik, azonban van-e realitása az évszázad építési vállalkozásának, vagy ez csak egy geopolitikai álom, amely túl sok érdeket sért?
A Kra-csatorna történelmi háttere
A Thaiföld déli részén, a Kra-földszorosnál elhelyezkedő, 44 kilométer széles csatorna koncepciója 1677-re nyúlik vissza, amikor Narai thai király megbízta de Lamar francia mérnököt, hogy derítse fel a Kra-szorost. Akkoriban nem a Thai-öböl és az Andamán-tenger összekapcsolása volt a cél, hanem egy hajózható vízi út létrehozása Songkhla és a mai Mianmar között.
Az akkori körülmények a francia szakember szerint alkalmatlanok voltak a projekt megvalósítására, azonban a 19. században a brit gyarmatosítok szintén megpróbálták hajózhatóvá tenni az egyébként nagyjából 120 km hosszú, csupán 25-30 méter mély csatornát. A brit és francia befolyás alatt álló területeken végül nem alakult ki hajózható csatorna, mivel többek között attól tartottak, hogy ez gyengítené Szingapúr stratégiai jelentőségét, a sziámi kormány pedig óvakodott a külföldi beavatkozásoktól.
A Kra-csatorna ezt követően 1973-ben keltette fel újból az érdeklődést, amikor a TAMS amerikai cég egy 102 km hosszú csatorna létrehozását javasolta. Ez a Malaka-szoros zsúfoltságára alternatívát kínáló lehetőség egy 5,6 milliárd dolláros tervezett költség mellett 10-12 év alatt megoldotta volna Délkelet-Ázsia teherhajózási problémáit. A projektből azonban a technológiai kihívások, valamint a Szingapúr részéről érkező geopolitikai nyomás miatt nem lett semmi. A Thaiföldi belső katonai nyomás mellett a nukleáris robbantásos földkiemelési módszerek pedig szintén aggályokat vetettek fel.
A legfrissebb érdeklődés Kína felől érkezett, akik 2009-ben vázoltak fel egy 30 milliárd dolláros tervet. Az úgynevezett „Tengeri Selyemút” kezdeményezés részeként 2015-ben alá is írtak egy egyetértési megállapodást, azonban ettől a thai és a kínai kormány is gyorsan elhatárolódott annak ellenére, hogy a költségvetési fedezet nagyjából 80%-a ekkor már megvolt.
A Kra-csatorna gazdasági jelentősége
A Malaka-szorostól való függés csökkentése mindenki számára fontos és előnyös szempont lenne. A csatorna megépülésével nagyjából 1200 kilométernyi tengeri út lenne megtakarítható, azonban Thaiföld ehelyett egy 28 milliárd dolláros szárazföldi hídprojekt megvalósítása mellett döntött.
A Ka-csatorna megépülése megtakarítaná az üzemanyagköltséget, lerövidítené a tranzitidőt és enyhítené a Malaka-szoros zsúfoltságát, ahol évente közel 95 ezer hajó halad át. Kína, mint a világ legnagyobb kereskedelmi nemzete, óriási hasznot húzna a csatorna megépüléséből, hiszen a jelenlegi energiaimportjuk 80%-a az előbb említett szoroson keresztül kerül lebonyolításra. A kezdeti tervek szerint azonban Kína különböző jogokra tartana igényt, mivel a költségviselés kizárólag az ő részükről fedezett, hiszen a thai kormány önerőből nem tudja véghez vinni ezt a nagyszabású projektet.
A kritikus sebezhetőségű szoros tehermentesítése azt is eredményezné, hogy Kína energiabiztonsága úgymond diverzifikálódna. Az alternatív ellátási lánc biztosítaná a Közel-Keletről és az Afrikból származó nyersolaj és cseppfolyósított földgáz importját is. A csatorna megépítése azonban geopolitikai problémákat szülhet.
A Kra-csatorna geopolitikai jelentősége
Fontos megjegyezni azonban, hogy a gazdasági előnyök nem feltétlen érnek fel a csatorna geopolitikai kockázataival. A thai kormány többek között a Dél-Thaiföldön élő szeparatista muszlim kisebbségek miatt hátrált ki a projektből, mivel az országrész „leválasztása” megerősítené ezeket a nézeteket.
Szingapúr szintén nem támogatja a csatorna megépítését, hiszen ezzel elveszítenék a hozzájuk tartozó Malaka-szoros forgalmának egy jelentős részét is. Mivel Szingapúr korábbi fő stratégiai szövetségese az Egyesült Államok volt, ezért az USA-Kína verseny kiéleződése miatt Amerika sem támogatja a beruházást.
Szintén ellenzi a projektet India, amely a geopolitikai egyensúly fenntartására törekszik, a csatorna pedig jelentős előnyökhöz juttatná Kínát a tengeri befolyás szempontjából. E kihívások miatt a thaiföldi kormány továbbra is óvatos, és inkább a kikötőbővítéseket és az alternatív infrastrukturális projekteket részesíti előnyben. Hogy valaha lesz-e valami a Kra-csatornából, az csak a jövőben dől el, ugyanakkor a csatorna megépítésével a kínai haderő akár az Indiai-óceánra is kiterjeszthetné katonai befolyását.
