Hihetetlen felfedezés: mégsem vagyunk egyedül az univerzumban?

2025.04.19.
Olvasási idő: 3 perc

A Cambridge-i Egyetem csillagászai bejelentették, hogy a Földtől 124 fényévnyire, az Oroszlán csillagképben található K2-18b exobolygó légkörében vegyi anyagokat észleltek. Ez azt jelenti, hogy a tudósok először bukkanhattak élet jeleire a Naprendszeren kívül.

Az észlelést – amely történelmi jelentőségű lehet – bejelentő sajtóközlemény szerint a csillagászok a James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével dimetil-szulfid és/vagy dimetil-diszulfid jeleire bukkantak a K2-18b jelű exobolygó légkörében. Ezek a vegyi anyagok általában csak biológiai tevékenység során keletkeznek a Földön, vagyis ez lehet az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban.

„Mindazt figyelembe véve, amit erről a bolygóról tudunk, ez egy hiceáni világ (olyan, potenciálisan lakható bolygó, amelynek hidrogénben gazdag légköre alatt vízóceán található), amelynek óceánja hemzseghet az élettől – ez az a forgatókönyv, amely a legjobban megfelel az adatainknak” – mondta a kutatás vezetője és a felfedezést ismertető tanulmány vezető szerzője, Nikku Madhusudhan professzor.

A Földön tengeri algák állítják elő az exobolygón talált anyagokat

A más csillagok körül keringő bolygók rendkívüli távolsága miatt a közvetlen képalkotás meghaladja az emberiség jelenlegi technológiáját. Ennek eredményeképpen a kutatók számos közvetett módszert alkalmaznak az élet jeleinek keresésére, beleértve a rádiójelek, a gravitációs hullámok, vagy akár az olyan hipotetikus technológiák, mint a Dyson-gömbök kutatását. A James Webb űrtávcső azonban jelentősen megkönnyítette a tudósok dolgát, mivel részben arra tervezték, hogy exobolygók légkörét vizsgálja. Vagyis, ha olyan anyagokat találnak a csillagászok, amelyek a Földön élet nélkül nem tudnak létrejönni, akkor jó esély van arra, hogy a vizsgált exobolygó is hemzseg az élettől.

Korábbi tanulmányok más izgalmas bioszignatúrákat – olyan biológiai jeleket, amelyek a földönkívüli élet létezésére utalnak – is találtak a K2-18b-n. Az exobolygón 2023-ban észlelték először az élet lehetséges jeleit, amikor a JWST metánt és szén-dioxidot is talált a légkörében. És bár ez a felfedezés történelmi jelentőségű volt – hiszen egy olyan bolygóról van szó, amely a lakhatósági zónában van -, azonban akkor még nem lehetett kijelenteni, hogy bizonyítja a földönkívüli élet létezését.

Most viszont a dimetil-szulfid és a dimetil-diszulfid észlelése arra utal, hogy tényleg lehet élet a tőlünk 124 fényévre lévő bolygón, mivel ezeket az anyagokat a Földön jellemzően tengeri algák és fitoplanktonok állítják elő.

További vizsgálatokra lesz szükség, hogy bizonyítsák a földönkívüli élet létezését

Azért, hogy kizárják a tévedés lehetőségét, a kutatók a jelet a JWST két műszerével is megvizsgálták, de mindkettő egyértelműen bizonyította a vegyi anyagok jelenlétét.

Ennek ellenére a csillagászok próbáltak kritikusan nézni a felfedezésre, és hibákat találni benne, de minden alkalommal arra a következtetésre jutottak, hogy jó eséllyel a Naprendszerünkön kívüli élet első nyomaira bukkanhattak.

És bár a JWST által észlelt dimetil-diszulfid-koncentráció nagyjából ezerszerese a Földön észlelt koncentrációnak, azt, hogy a csillagászok biztosan életet fedeztek fel a K2-18b-n, továbbra sem lehet kijelenteni.

„Nagyon szkeptikus maradok a saját eredményeinkkel kapcsolatban, amíg azokat többször is meg nem vizsgálják. A tudománynak így kell működnie” – mondta a kutatást vezető csillagász.

TK

Közgazdasági tanulmányaim révén kerültem közel a globális folyamatok elemzéséhez, azóta pedig egyre inkább a geopolitika és a makrogazdasági trendek váltak a fő érdeklődési területeimmé. Emellett élénken figyelem a tudományos-technológiai fejlődést, különös tekintettel az űrkutatásra, amely szerintem a következő évtized egyik kulcsterülete lesz.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok