A múlt héten történelmi pillanatot élt meg Spanyolország: először fordult elő, hogy a nemzeti elektromos hálózat hétköznapon teljes egészében megújuló energiával működött. Ez a mérföldkő azonban csak rövid ideig adott ünneplésre okot, ugyanis hétfőn váratlanul elsötétült az ország – nemcsak Spanyolországban, hanem Portugáliában és Franciaország egyes részein is áramkimaradás következett be.
A hirtelen jött áramkimaradás tízmilliók életét befolyásolta: akadozott az internetelérés, megszűnt az ivóvíz-szolgáltatás több helyen, és az infrastruktúra egy része is leállt. Bár a kormányzat szerint az esemény hátterében egy ritka légköri jelenség állt – a 15–20 °C-os hőmérsékletingadozás következtében a 400 kV-os vezetékekben indukált légköri ingadozás lépett fel. A szakértők szerint viszont az eset többről szól, mint meteorológiai különlegességről.
A fosszilis energia mentette meg Spanyolországot
Spanyolországban az elektromos hálózat teljes újraindítása végül nagymértékben támaszkodott a gáztüzelésű és vízerőművekre. Ezek a rendszerek biztosították a minimális működéshez szükséges energiát, amellyel újra lehetett szinkronizálni a hálózatot.
Nyugat-Európa fokozatosan elmozdul a fosszilis energiahordozóktól, és a megújuló energiaforrásokra, főként nap- és szélenergiára támaszkodik. Azonban ezek a források, bár környezetbarátabbak, nem mindig nyújtanak stabil és kiszámítható ellátást. A mostani áramszünet is jól mutatja, hogy ha nincs megfelelő tartalék vagy háttérrendszer, a zöldenergia önmagában még nem képes garantálni az ellátásbiztonságot.
A kritikusok szerint a hétfői áramkimaradás nem csupán technikai hiba volt, hanem inkább stratégiai kudarc. A megújuló energiák irányába való elmozdulás szerintük veszélyezteti az ellátás biztonságát, és sebezhetővé teszi a nyugati országokat.
Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a nettó zéró kibocsátás elérése, ami azt jelenti, hogy egy ország annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit el is tud nyelni – akár kibocsátáscsökkentéssel, akár karbonkreditekkel vagy természetalapú megoldásokkal (például erdőtelepítés). Ez a cél azonban óriási átalakításokat kíván meg az energiaszektorban.
Mi lehet az energiaforrások jövője?
Ahogy John Kemp árupiaci elemző szerint a spanyol példa megmutatta, hogy a földgáz továbbra is kulcsszerepet játszik az energiahálózatok stabilitásában. Ez pedig rávilágít arra, hogy a nyugati országoknak újra kell gondolniuk, hogyan egyensúlyozzák a fenntarthatóságot és a megbízhatóságot az energiatermelésben.
Miközben Európa zöld úton halad, Kína párhuzamosan bővíti szén- és atomenergia-termelését. Az ország célja az ellátásbiztonság növelése és az energiafüggetlenség megőrzése, még akkor is, ha ez nagyobb kibocsátással jár. A két kontinens stratégiai különbsége egyre élesebben rajzolódik ki, és sokan attól tartanak, hogy a Nyugat elhanyagolja azokat az energiatípusokat, amelyekre a stabil működéshez még mindig szükség lenne.
A klímaváltozás elleni harcban a megújuló energiaforrások kulcsszereplők. Ugyanakkor a hétfői események rávilágítottak arra, hogy az átmenetnek komoly kihívásai vannak. A stabilitás biztosítása, a technikai háttér fejlesztése és az energiamix kiegyensúlyozása nélkül a zöld jövő inkább kockázat, mint lehetőség lehet.
