Kanadai paleontológusok egy elképesztően ritka, három szemmel és ollószerű karokkal rendelkező, több mint 500 millió éves tengeri lényt fedeztek fel. A Mosura névre keresztelt őslény nemcsak szokatlan külseje miatt keltett feltűnést, hanem azért is, mert alapjaiban változtathatja meg, amit eddig a kambriumi korszak állatvilágáról gondoltunk.
Egy titokzatos tengeri ragadozó
A felfedezés helyszíne a kanadai Sziklás-hegység híres Burgess-pala rétege volt, amely már korábban is számos kivételes állatmaradványt adott a tudománynak a kambriumi korszakból. A most azonosított Mosura fentoni – becenevén „tengeri molylepke” – azonban még ezek közül is kiemelkedik. Ez a mindössze ujjnyi hosszúságú ragadozó egészen szokatlan megjelenéssel bírt: három szemmel, karomszerű végtagokkal és egy kör alakú, fogakkal szegélyezett szájszerkezettel vadászott egykori tengeri élőhelyén.
A fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn, ami ritkaságnak számít ebben a korban, így a kutatók részletesen meg tudták vizsgálni az állat testfelépítését. A Mosura nemcsak a három szemével keltett feltűnést, hanem azzal is, hogy testének hátsó része 16 különálló szelvényből állt, amelyeket kopoltyúk szegélyeztek. Ez az összetett testfelépítés meglepő hasonlóságot mutat a ma élő ízeltlábúakkal, például rákokkal és rovarokkal, és arra utal, hogy ezek az ősi élőlények már fejlett anatómiai tagoltsággal rendelkeztek.
Kapcsolódó tartalom: The Adam and Eve Story – Kataklizmák, titkosítás és az emberiség elfeledett múltja?
Így vadászhatott a Mosura
A Mosura egyértelműen ragadozó életmódot folytatott, és valószínűleg kisebb tengeri élőlényekre vadászott. Mozgását testének két oldalán elhelyezkedő, úszásra alkalmas lebenyek segítették, amelyekkel a vízben kecsesen siklott – hasonlóan ahhoz, ahogyan napjainkban a ráják közlekednek. Ami azonban igazán különlegessé tette, az a fejéből kiinduló, ízületes karokból álló fegyverzet volt, melyeket hosszú, hegyes tüskék borítottak.
Joe Moysiuk, a felfedezést vezető paleontológus úgy fogalmazott: „Az elülső részén található karok olyan hosszú tüskékkel vannak ellátva, hogy szinte Ollókezű Edwardot idézik.” Ez a különleges vadászeszköz jelentősen eltért más ismert radiodontok – azaz a Mosurához hasonló, rég kihalt tengeri ragadozók – testfelépítésétől, és azt sugallja, hogy a Mosura egészen egyedi módon alkalmazkodott a táplálékszerzéshez.
Több volt, mint egyszerű ragadozó – evolúciós mérföldkő lehet a Mosura
A kutatók szerint a Mosura legizgalmasabb jellemzője nem pusztán ragadozó életmódja, hanem testének fejlett tagoltsága. A fosszília tanúsága szerint az állat teste már több mint 500 millió évvel ezelőtt is funkció szerint specializálódott: a hátsó testfélen sorakozó kopoltyúk a légzést, míg az elülső, tüskés karok a zsákmány megszerzését szolgálták. Ez arra utal, hogy a kambriumi állatvilág bizonyos képviselői – köztük a Mosura is – sokkal fejlettebb testfelépítéssel rendelkeztek, mint azt korábban feltételezték.
Ez a felismerés megkérdőjelezi azt a korábbi elképzelést, hogy a radiodonták – tehát azok a kihalt tengeri ragadozók, amelyek közé a Mosura is tartozik – egyszerű, kevéssé fejlett lények voltak. A Mosura mostani felfedezése azt mutatja, hogy ezek az állatok nem csupán jelen voltak a kambriumi robbanás időszakában, hanem aktívan részt vettek az élővilág sokféleségének és bonyolultságának kialakulásában.
Egy új darab a kambriumi kirakósban
Stewart Edie, a Smithsonian Természettudományi Múzeum paleobiológusa szerint a Mosura felfedezése olyan új elemet jelent a kambriumi időszak megértésében, amely sokkal árnyaltabb képet ad arról, milyen gyorsan és milyen mértékben zajlott az evolúció már a kezdetekkor is. Mint mondta: „A kambriumi robbanás létrehozta a ma ismert állattörzsek alapvető testfelépítési mintáit – de az kevésbé volt világos, milyen gyorsan fejlődtek ezek a csoportok. A Mosura példája azt mutatja, hogy ezek az állatok már ekkor is meglepően összetettek voltak.”
