Az amerikai hadsereg jövőjét most egyszerre alakítja a modern hadviselés tapasztalata, a geopolitikai nyomás és a technológiai fejlődés tempója. Az új stratégia lényege, hogy olyan drónokat állítsanak hadrendbe, amelyek olcsón előállíthatók, tömegesen bevethetők, és akár veszteségként is elfogadhatók egy-egy küldetés során. A cél nem csupán a harci hatékonyság növelése, hanem az is, hogy a haditechnikai veszteségek se bénítsák meg a hadműveleteket.
Újragondolt katonai erő: fókuszban a csapásmérő képesség
Az amerikai haderő napjainkban olyan mélyreható átalakuláson megy keresztül, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa. A középpontban az ember nélküli repülőeszközök – vagyis a drónok – állnak, amelyek forradalmasíthatják a hadviselést. A katonai vezetés és a Pentagon egyértelműen a „halálos képességek” növelését tűzte ki célul, mégpedig úgy, hogy háttérbe szorítják a drága és sérülékeny rendszereket, és helyettük olcsó, könnyen pótolható technológiák bevetésére törekednek.
Daniel Driscoll, a hadsereg főparancsnoka szerint az elmúlt évtizedekben túl sok döntés született a katonák valós szükségleteit figyelmen kívül hagyva. Most azonban fordulat következik: Driscoll nemcsak stratégiát váltana, hanem a haditechnikai eszközparkot is radikálisan átalakítaná. A korszerűtlen harci helikopterek és a technológiailag elavult pilóta nélküli eszközök, mint a Gray Eagle, fokozatosan kikerülnek a rendszerből, helyüket pedig mesterséges intelligenciával támogatott, költséghatékony, új generációs drónrendszerek veszik át.
Eldobható, de ütőképes haditechnika
A haditechnikai szakzsargonban egyre gyakrabban tűnik fel a „feláldozható eszköz” kifejezés. Ezek olyan eszközök, amelyek küldetésekre készülnek, de veszteségük elfogadható – mert gyártásuk olcsó, gyors és tömeges. Ezek nem egyszerű célpontok, hanem autonóm vagy félautonóm drónok, amelyek harci feladatokat látnak el, akár veszélyes helyzetekben is. Lényegük, hogy veszteségük nem befolyásolja a hadviselés egészét, szemben a drága, pilótával rendelkező repülőkkel.
Kapcsolódó tartalom: A drónok forradalmasítják a katonai hadviselést
Ez a filozófia teljes paradigmaváltást jelent: a hangsúly nem az eszköz túlélésén, hanem a küldetés teljesítésén van. Ez a megközelítés hatalmas taktikai előnyt jelent, főleg ha nagy számban, rajokban vetik be őket. Ilyen rendszerekre koncentrál most Amerika – és ebben a „Replicator” nevű program kulcsszerepet játszik.
A Replicator-program: autonóm rendszerek ezreit a harctérre
A Replicator-program 2023-as elindítása óta az amerikai hadügy célja világos: 2025 augusztusáig több ezer autonóm hadieszközt kívánnak hadrendbe állítani szárazföldi, légi és tengeri műveletekhez. Ezek az alacsony költségű, nagy mennyiségben gyártható drónok nem luxuscikkek – bevetésük, sőt akár elvesztésük is kalkulált része a hadműveleteknek. A program első beszerzési hulláma már 2024-ben elindult, és nemcsak légieszközökre, hanem önállóan működő vízi drónokra és drónellenes védelmi rendszerekre is kiterjedt.
A program második szakasza, a Replicator 2, már kifejezetten az ellenséges kis drónok elleni védekezésre koncentrál. A Pentagon célja világos: gyors, olcsó és sokrétű drónrendszerek telepítése, amelyek alkalmasak Kína visszaszorítására és az Ukrajnában szerzett tapasztalatok hasznosítására.
Ukrajna tanulságai: olcsó drónok, hatékony háború
Az amerikai hadvezetés drónstratégiáját döntően formálják az orosz–ukrán háború során szerzett tapasztalatok. NATO-beszámolók szerint az utóbbi hónapokban megsemmisült orosz harckocsik több mint kétharmadát olcsó FPV drónok lőtték ki. Az ukrán ipar 2024-ben közel 2,2 millió ilyen eszközt gyártott le – jóval többet, mint Oroszország 1,5 milliós mennyisége. Az ukrán gyártók a gyors összeszerelésre, olcsó alkatrészekre és folyamatos technológiai adaptációra helyezik a hangsúlyt, miközben magát az országot egyre többen „a jövő hadilaboratóriumának” tekintik.
Az amerikai hadvezetés számára ez világos üzenet: a jövő háborúját nem a drága eszközök nyerik meg, hanem a gyorsan gyártható, tömegesen bevethető drónok. A Pentagon szerint a hadsereg minden egyes alakulata számára kötelező lesz ilyen rendszerek integrálása 2026 végéig.
A 150 milliárd dolláros háttértámogatás
A támogatási csomagban 1 milliárd dollárt különítettek el öngyilkos drónok ipari gyártására, 1,1 milliárdot kis méretű taktikai rendszerekre, 500 milliót drónelhárító megoldásokra, 145 milliót mesterséges intelligencia fejlesztésre, valamint 350 milliót nem kinetikus, például elektronikus védekezési technológiákra. A cél: megteremteni az úgynevezett „demokrácia embermentes arzenálját” – vagyis egy olyan haderőt, amelynek ütőerejét már nem emberek, hanem autonóm rendszerek adják.
Hungarian 