Lengyelország egy újabb, nagyszabású infrastrukturális beruházásba kezd, amely nemcsak gazdasági lehetőségeket teremt, hanem hosszú távon komoly geopolitikai súlya is lehet. A slawkówi Euroterminál bővítése és a hozzá kapcsolódó tervek túlmutatnak egy egyszerű logisztikai fejlesztésen – a projekt Európa és Ázsia közötti kereskedelem új csomópontjává teheti Lengyelországot, miközben hadászati szempontból is jelentős szerepet kaphat.
1 milliárd euró vasúti fejlesztésre
Donald Tusk miniszterelnök május végén jelentette be, hogy a kormány 1 milliárd eurót fordít a slawkówi vasúti terminál fejlesztésére. Ez az egyik legfontosabb olyan európai terminál, amely alkalmas a volt Szovjetunióból érkező széles nyomtávú tehervonatok fogadására. A jelenlegi évi 285 000 konténeres kapacitást félmillióra bővítenék, hosszabb távon pedig öt terminál megépítését tervezik.
Ez az infrastruktúra nemcsak Lengyelország és Ukrajna közötti áruforgalmat segítené elő, hanem lehetővé tenné, hogy Lengyelország bekapcsolódjon az Európa és Ázsia közötti multimodális útvonalba. Ez az útvonal Kína felől Közép-Ázsián, a Kaszpi-tengeren, a Dél-Kaukázuson, a Fekete-tengeren keresztül érné el Európát – többek közt Odesszán és Slawkówon át.
A projekt különösen érdekes azért is, mert a klasszikus, Oroszországon át vezető szárazföldi útvonal jelenleg politikailag és gazdaságilag is korlátozott. A szankciók miatt az uniós tagállamok többsége alternatív kereskedelmi útvonalakat keres. Lengyelország reményei szerint éppen ezekre a folyamatokra tud ráerősíteni az új terminállal.
Hosszabbtávú gazdaságpolitikai terv áll a háttérben
A tervek mögött egy hosszabb távú gazdaságpolitikai stratégia sejlik fel.
Lengyelország egyre aktívabban próbál gazdasági pozíciót építeni Ukrajnában: szóba került, hogy lengyel cégek ukrán földterületeket bérelnének, és felmerült az is, hogy Lengyelország szerepet vállalna az ukrán kikötői infrastruktúra – például Odessza – fejlesztésében. A lengyel mezőgazdaság így kijuthatna az ázsiai piacokra, miközben a lengyel vállalatok az újjáépítésből is profitálhatnak.
Eközben a slawkówi bővítés illeszkedik az úgynevezett „Három Tenger Kezdeményezés” (3SI) programba is, amely a közép- és kelet-európai országok közötti infrastrukturális és gazdasági integrációt célozza. A terminál fejlesztése tehát nem elszigetelt projekt, hanem része egy régiós együttműködésnek, amely észak-déli és kelet-nyugati irányban is növelné a kereskedelmi áramlást.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a katonai vetületet sem.
A slawkówi fejlesztés – ahogy több más 3SI-projekt is – alkalmas lehet katonai-logisztikai célokra, különösen az úgynevezett katonai Schengen koncepció keretében, amely a csapat- és hadianyag-mozgatás gyorsítását célozza Európán belül. A beruházásból származó bevételeket a lengyel védelmi ipar korszerűsítésére, illetve amerikai és dél-koreai fegyverek vásárlására is fordíthatják.
Lengyelország slawkówi fejlesztése tehát nemcsak gazdasági, hanem stratégiai jelentőségű lépés. Ha a tervek megvalósulnak, Lengyelország kulcsszereplővé válhat a kontinensek közötti kereskedelemben – és egyúttal az európai biztonságpolitika egyik pillérévé is előléphet. Ez pedig nemcsak az EU-ban, hanem Moszkvában is komoly figyelmet kelt.
Hungarian