Újabb magyar jutott ki a világűrbe és szerzett hírnevet a nemzetközi sajtóban. A magyar állam egyre több pénzt költ az űrkutatásra, de vajon valaha is visszajön ennek az ára? Hogyan áll most a magyar űrkutatás helyzete és mennyi adófizetői forintot fordított az ország a HUNOR-programra?
2025. június 25-e történelmi pillanat a magyar űrkutatásban, ugyanis Kapu Tibor, a magyar HUNOR-program első kutató-űrhajósa a SpaceX Axiom Mission 4 repülésén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazott. Ezzel ő lett Magyarország második űrhajósa (korábban csak Farkas Bertalannak sikerült kijutnia a kozmoszba 1980-ban), és egyúttal az első, aki magánszektor keretében jutott az űrbe. Ez az esemény nem csak technológiai bravúr, hanem mérföldkő a hazai űrstratégia megvalósulásában, amely mögött igen komoly állami támogatás, NASA-expedíciók és magyar innovációk állnak.
A HUNOR-program és a magyar űrstratégia
A HUNOR (Hungarian National Orbital Research) programot a magyar állam az MNV Zrt. felügyelete alatt finanszírozza. A program célja a tudományos űrkutatási missziók megvalósítása, többek között a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek.
2021-ben Magyarország csatlakozott a Európai Űrügynökséghez (ESA) és elindította saját űrstratégiáját, melyet évenként körülbelül 5–10 milliárd forinttal támogat a költségvetés.
Jelenleg Magyarországon nincs külön „űripari miniszter” mint hivatalos tisztség. Az űrkutatással kapcsolatos ügyek azonban kormányzati szinten vannak már kezelve, egyre növekvő súllyal. 2022 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) látja el a magyar űrkutatás állami koordinációját, azon belül Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztosként dolgozik. Ő a HUNOR-program arca, gyakran nyilatkozik a médiában is. Képzettsége szerint fizikus, annó a BME oktatója volt, és évek óta részt vesz különféle nemzetközi űrkutatási kooperációkban.
A HUNOR program 2024–2025-ben összesen nagyjából 15 milliárd forintot fordított különféle képzésekre, kutatásokra, infrastruktúrára és Kapu Tibor külföldi kiképzésére is, ami az első magyar kutató-űrhajósként való részvételhez szükséges. Kapu Tibor a HUNOR program keretében 2024 augusztusától Houstonban végzett asztronauta-kiképzést, majd 2025. június 25-én elindult az ISS-re az Axiom Mission 4 fedélzetén. Ő az első magyar, aki nem orosz űrmisszió keretében utazott a világűrbe, hanem egy amerikai magánprogram révén. Magyar kutatóként klinikai és biotechnológiai kísérleteket is fog végezni az ISS-en.
Magyar innovátorok az űriparban
Az állami szerveken túl egyre több magyar vállalkozás csatlakozik az űriparághoz különböző nanoműholdak, űralkatrészrek és technológiák fejlesztésével.
A C3S Kft. például sikeresen fellőtte a “RadCube” nevű nanoműholdját (ESA-kompatibilis műhold), sugárzási és radarkörnyezeti adatokat gyűjtve. Bár a vállalat hivatalosan nem számít kormányzati cégnek, azaz nem állami tulajdonú, gyakran részesül állami, EU-s és nemzetközi űrügynökségi támogatásokból, amelyekhez rendszerint jó kapcsolat és erős iparági jelenlét szükséges.
Az eCon Engineering a NASA beszállítójaként dolgozik az Axiom Space-szel az ISS új moduljainak szerkezeti szimulációján. Nem csupán magyar mérnöki cég, innovatív, nemzetközi szinten elismert partner a repülő- és űriparban.
Az Admatis Kft. az Airbus-szal működik együtt az ESA Sentinel programjaihoz. A vállalat egy miskolci egyetemi kutatókból alakult kisvállalkozásból vált nemzetközi beszállítóvá az űriparban. Kutatási eredményeik, termékskálájuk és hosszú távú nemzetközi megbízhatóságuk révén a cég Magyarország legkiemelkedőbb űripari szereplője.
A listáról nem maradhat le a 4iG Űr és Védelmi Technológák Zrt., mely 2024. május 6-án megkezdte Magyarország első űripari gyártóközpontjának, a Remtech Űrtechnológiai Központnak az építését Martonvásáron, november 20-án pedig bemutatta stratégiai jelentőségű műholdas programját. A vállalat a kormányhoz igen közel áll, és ma már mindennel foglalkozik a távközléstől kezdve az informatikán át az űrkutatásig. A magyar Vodafone hazai tulajdonosa, amely több tízmilliárd forintot kapott titokban a magyar államtól.
A felsőoktatás is bekapcsolódott
Számos nagy magyar egyetem, többek között a BME, az ELTE, a Debreceni Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem végez űrgeodézia, sugárzás-biológia és orvosi kísérletekhez kapcsolódó kutatásokat, sok esetben nemzetközi együttműködésben.
Az innovációt, a kutatást és az ipari szereplők együttműködését a Hunspace Űripari Klaszter segíti. A magyar űripar motorja és központja: egy platform, ami összeköti a vállalatokat, a kutatókat és a kormányzati támogatást. A klaszter segíti a űripari projektek elindítását, támogatja a nemzetközi piaci térnyerést, és hozzájárul a hazai tudásbázis megerősödéséhez. A jövőben is meghatározó szereplő lesz Magyarország űrtérképen való helytállásában.
Magyarország az űrkutatás éllovasa lesz?
A HUNOR-program kapcsán az állam hosszú távú támogatói hullámot tervez havi legalább 1–2 milliárd forintos bevonással, hogy stabilan fenntartható legyen a magyar szerep az űrkutatásban. Kishazánk nemcsak a kutatásra és fejlesztésre próbál fókuszálni a jövőben, hanem a védelemre is, mint ahogyan azt a világ többi országa teszi. 2026-2027-re egyébként komoly lehetőségek nyílhatnak meg a magyar űrhajósok előtt. A különböző nemzetközi programoknak hála 3-4 fős csapatok is felkészülhetnek az űrutazásra a Nemzetközi Űrállomásra.
Bár az Európai Unió jócskán lemaradásban van az Egyesült Államokhoz vagy Oroszországhoz képest, egyre több uniós projekt van, amelyben Magyarország is részt vehet. Az ország egyébként saját műholdprogramon is dolgozik HUSAT néven, illetve 8, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdat tervez kilőni és üzemeltetni 2032-ig. A projekt felelőse a már fentebb említett 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.
Habár sok projekt van kidolgozás alatt Dr. Ferencz Orsolya szerint még nem lehet magyar űriparról beszélni. Az űrkutatáshoz és fejlesztéshez irgalmatlan pénzek kellenek, amit vagy újabb sarcok kivetésével, vagy más iparágaktól történő elvonásokkal tudnának csak biztosítani.
Hungarian 