A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat.
Az oroszországi Déli Szövetségi Egyetem (SFU) hallgatói elkészítették a világ első olyan szimulátorát, amely a következő generáció drónpilótáit képzi ki virtuális harctéren. Reményeik szerint ezzel felgyorsíthatják a tréninget, mivel az Ukrajnától a Fekete-tengerig terjedő harctereken egyre nagyobb szerepet játszanak a pilóta nélküli repülőgépek.
A Kronstadt Group által fejlesztett központi virtuális rendszer lehetővé teszi, hogy a katonák egy mesterséges 3D térben gyakorolják a drónrepülést, a taktikai manővereket, az elektronikus hadviselést és a csapatműveleteket. Ez az úgynevezett “Combat Virtual Trainer” képessé teszi a vezérlőket, hogy élő robotokat, UAV-ket vagy helikoptereket integráljanak különböző harci forgatókönyvekbe.
Hogyan illeszkedik ez Oroszország stratégiájába?
Ez az eszköz része annak az átfogó képzési és ipari stratégiának, amit Oroszország 2025-re kiépít: cél egy új, önálló drónkatona-hadtest felállítása – a Russian Unmanned Systems Forces – mintegy 210 000 katonával és több külön parancsnoki egységgel. Emellett a fiatalok bevonása is kiemelt cél. Több mint 500 középiskolában kötelezővé tették a drónközpontú tantárgyakat, beleértve pilóta- és szerelési gyakorlatokat. Több százezer gyerek vesz részt a “Berloga” játékon és hackathonokon, amelyek drónalkatrészek modellezésére és reptetésére ösztönöznek – sokan közülük még tizenévesek.
Gyorsabb tanulás, kevesebb költség
A szimulációk élethű élményt nyújtanak tankok, drónok és drónelhárító rendszerek valós idejű működéséről. A virtuális akcióterekre akár 5000 központot is kiépítettek Oroszország-szerte, amelyek párhuzamosan zajlanak fizikális terepgyakorlatokkal.
2030-ra több mint egy millió FPV-drón operátor kiképzése az ország célja, ami már önmagában is hadsereget jelent a digitális hadszintéren.
A fiatalok tömeges drónkiképzése, az AI-szimulációk és elektronikus harctér együttese, egy új típusú, gyorsan mozgó és hálózatos felderítő-stratégiai képességet hoz létre. Ha ez a módszer egy ipari ösztönzéssel és nagy költségvetéssel párosul, olyan eszközt ad a katonai vezetők kezébe, amely gyorsan adaptálja a gépesített konfliktusok technológiai múltját.
Ukrán példák már azt mutatják, hogy a drónok 70%-a a csatatéren éppen ezeket a katonai képességeket használja: FPV drónokkal végrehajtott célzott akciók és elektronikai harcmodulok váltak stratégiai tényezővé.
Amíg Nyugat-Európa robotikai és AI-fejlesztések kapcsán gyakran csak a civil alkalmazásokat hangsúlyozza, Oroszország már széleskörűen alkalmazza a virtuális kiképzést katonai célokra is. Ez a technológiai eltolódás nem a jövő, hanem már a jelen.