Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

2025.08.05.
Olvasási idő: 2 perc
Oroszország virtuális

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat.

Az oroszországi Déli Szövetségi Egyetem (SFU) hallgatói elkészítették a világ első olyan szimulátorát, amely a következő generáció drónpilótáit képzi ki virtuális harctéren. Reményeik szerint ezzel felgyorsíthatják a tréninget, mivel az Ukrajnától a Fekete-tengerig terjedő harctereken egyre nagyobb szerepet játszanak a pilóta nélküli repülőgépek.

A Kronstadt Group által fejlesztett központi virtuális rendszer lehetővé teszi, hogy a katonák egy mesterséges 3D térben gyakorolják a drónrepülést, a taktikai manővereket, az elektronikus hadviselést és a csapatműveleteket. Ez az úgynevezett “Combat Virtual Trainer” képessé teszi a vezérlőket, hogy élő robotokat, UAV-ket vagy helikoptereket integráljanak különböző harci forgatókönyvekbe.

Hogyan illeszkedik ez Oroszország stratégiájába?

Ez az eszköz része annak az átfogó képzési és ipari stratégiának, amit Oroszország 2025-re kiépít: cél egy új, önálló drónkatona-hadtest felállítása – a Russian Unmanned Systems Forces – mintegy 210 000 katonával és több külön parancsnoki egységgel. Emellett a fiatalok bevonása is kiemelt cél. Több mint 500 középiskolában kötelezővé tették a drónközpontú tantárgyakat, beleértve pilóta- és szerelési gyakorlatokat. Több százezer gyerek vesz részt a “Berloga” játékon és hackathonokon, amelyek drónalkatrészek modellezésére és reptetésére ösztönöznek – sokan közülük még tizenévesek.

Gyorsabb tanulás, kevesebb költség

A szimulációk élethű élményt nyújtanak tankok, drónok és drónelhárító rendszerek valós idejű működéséről. A virtuális akcióterekre akár 5000 központot is kiépítettek Oroszország-szerte, amelyek párhuzamosan zajlanak fizikális terepgyakorlatokkal.

2030-ra több mint egy millió FPV-drón operátor kiképzése az ország célja, ami már önmagában is hadsereget jelent a digitális hadszintéren.

A fiatalok tömeges drónkiképzése, az AI-szimulációk és elektronikus harctér együttese, egy új típusú, gyorsan mozgó és hálózatos felderítő-stratégiai képességet hoz létre. Ha ez a módszer egy ipari ösztönzéssel és nagy költségvetéssel párosul, olyan eszközt ad a katonai vezetők kezébe, amely gyorsan adaptálja a gépesített konfliktusok technológiai múltját.

Ukrán példák már azt mutatják, hogy a drónok 70%-a a csatatéren éppen ezeket a katonai képességeket használja: FPV drónokkal végrehajtott célzott akciók és elektronikai harcmodulok váltak stratégiai tényezővé.

Amíg Nyugat-Európa robotikai és AI-fejlesztések kapcsán gyakran csak a civil alkalmazásokat hangsúlyozza, Oroszország már széleskörűen alkalmazza a virtuális kiképzést katonai célokra is. Ez a technológiai eltolódás nem a jövő, hanem már a jelen.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Legfrissebb hírek

BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
vízumdíj

Meglepő változás: 250 dolláros vízumdíjat vezet be az USA

Szigorodnak a beutazási feltételek az Egyesült Államokba: 2025-től új, 250 dolláros díjat kell fizetniük azoknak a külföldieknek, akik nem-bevándorló vízummal szeretnének belépni az országba. Az úgynevezett Visa Integrity Fee célja, hogy növelje
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél