Spanyolországban az 1980-as évek óta több mint 4500 kilométernyi hagyományos vasútvonalat zártak be a veszteségesség vagy a korszerűsítés magas költségei miatt. Ebből mintegy 2000 kilométert lebontottak és turisztikai zöldutakká alakítottak, de a maradék még mindig kihasználatlanul hever. Közben más európai országokban is hasonló problémákkal szembesülnek: értékes infrastruktúra pusztul el, miközben a vidéki közlekedés egyre szegényesebb. Két innovatív projekt azonban új megoldást kínál: vezető nélküli, elektromos mini-vonatokkal élesztenék fel a régi síneket.
Elhagyott vasutak: probléma vagy lehetőség?
Az állami vasúti infrastruktúra-kezelő (ADIF) adatai szerint Spanyolország jelenleg közel 15 700 kilométernyi vasúti pályát kezel. A szervezet becslése szerint mintegy 4685 kilométernyi vasútvonalat zártak be, amelyek közül 1890 kilométert már helyreállítottak és kerékpáros, illetve gyalogos zöldutakká alakítottak.
Ez azonban nem mindenütt elég. A kisebb városok és falvak közlekedési elszigeteltsége súlyos probléma: sok helyen nincs megfelelő tömegközlekedés, a fiatalok elvándorolnak, a helyi gazdaság pedig stagnál. Innen indult a gondolat, hogy a kihasználatlan vasutakat ne csak turizmusra, hanem korszerű, olcsó és fenntartható közlekedési módokra is fel lehessen használni.
Német példa: REAKT, a vasút újragondolása
A németországi Kiel Alkalmazott Tudományok Egyetemének szakemberei hozták létre a REAKT projektet, amely az elhagyott vonalak újjáélesztését célozza meg. A kísérlethez egy 17 kilométeres, használaton kívüli pályaszakaszt kaptak Malente és Lütjenburg között, ahol szenzorokkal felszerelt, mesterséges intelligencia által vezérelt járműveket próbálnak ki.
A projekt 5 millió eurós állami támogatást kapott, és célja olyan közlekedés létrehozása, amely a helyi igényekhez igazodik. A járművek képesek automatikusan manőverezni, megállni akadály esetén, vagy össze- és szétkapcsolódni a forgalomhoz igazodva. Lényegében vasúti pályán közlekedő önvezető kisbuszokként működnének.
Kapcsolódó tartalom: Hatalmas víz alatti alagút épül, amely átformálja Európa közúti és vasúti közlekedését
Spanyol kezdeményezés: RuRail és a granadai kutatás
A német példát látva Andalúziában is megszületett egy hasonló kezdeményezés: a RuRail projekt, amelyet Rainer Uphoff fenntartható mobilitási szakértő indított. Célja a német tapasztalatok átvétele és a spanyolországi alkalmazás vizsgálata.
A Granadai Egyetem kutatói bekapcsolódtak a munkába, és az áprilisi Guadixban tartott workshopon egyértelművé vált: a nem nagyvárosi régiókban óriási a közlekedési szegénység. A kutatás során vizsgálják a területi egyenlőtlenségeket, a mesterséges intelligencia vasúti alkalmazásait és a jelzőrendszerek modernizációját is.
Milyen lesz a jövő mini-vonata?
A szakértők szerint nem kell klasszikus vonatokra gondolni, hanem 15–20 férőhelyes, vezető nélküli mini-szerelvényekre, amelyek akkumulátoros meghajtással működnek, akár napelemekkel kiegészítve. Az ilyen járművek nemcsak utasokat, hanem könnyű árut is szállíthatnának, alacsony működési költségek és minimális környezeti terhelés mellett.
Federico Aránega, a corREDores.eu szövetség elnöke úgy fogalmazott: „Ezek nem hosszú szerelvények lesznek, hanem inkább kisbuszok a síneken, amelyek össze- és szétkapcsolhatók a forgalomnak megfelelően.” Ez azt jelenti, hogy a technológia rendkívül rugalmas, egyszerre alkalmas kis forgalmú vidéki útvonalakra és nagyobb terhelésű időszakokra is.
Technológia és biztonság: DAS és AI a pályán
A Granadai Egyetem egyik kutatócsoportja a Distributed Acoustic Sensing (DAS) nevű technológiát teszteli, amely képes valós időben észlelni a pályán bekövetkező anomáliákat, földcsuszamlásokat, vonathibákat vagy akár állatok megjelenését. Emellett folyamatosan nyomon követi a járművek sebességét és helyzetét.
Az önvezető vonatok így nem steril, lezárt környezetben működnének – mint a reptéri automata shuttle-vonatok –, hanem nyitott pályákon, ahol a biztonságot a mesterséges intelligencia és a szenzorrendszerek garantálnák.
Jogszabályi akadályok: a törvény még nem tart lépést
Az egyik legnagyobb kihívás azonban nem technológiai, hanem jogi. A jelenlegi spanyol vasúti szabályozás előírja, hogy minden vonat vezetőfülkéjében legalább egy mozdonyvezetőnek kell tartózkodnia, bizonyos útvonalakon pedig két főnek. Ez gyakorlatilag kizárja az önvezető szerelvények kereskedelmi használatát.
ADIF és a közlekedési minisztérium képviselői is megerősítették: jelenleg nincs jogi keret az autonóm vonatok működésére, és rövid távon nem is várható ilyen szabályozás. A kutatók ezért abban bíznak, hogy a készülő Fenntartható Mobilitási Törvény lehetőséget ad a kísérleti projektekre, legalább kutatási célból.
Miért lehet ez fontos Európa jövője szempontjából?
A vasúti közlekedés négyszer-hússzor energiahatékonyabb és tisztább, mint a közúti szállítás. Az elhagyott vonalak újbóli hasznosítása egyszerre jelenthet környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyt: csökkentheti a károsanyag-kibocsátást, javíthatja a vidéki közlekedést, és fellendítheti a helyi gazdaságot.
Németországban a REAKT projekt már előrehaladott, Spanyolországban pedig a RuRail és a granadai kutatók keresik a lehetőséget a gyakorlati megvalósításra. Bár az út hosszú és a szabályozás lassan változik, a vezető nélküli mini-vonatok ötlete új reményt adhat az európai közlekedés zöldítésére.
