Egy kísérleti kínai atomerőmű történelmi jelentőségű mérföldkövet ért el, miután sikeresen üzembe helyezte a világ első tórium alapú sóolvadék reaktorát (TMSR thorium-based molten salt reactor).
A Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézete egy jelentős tudományos akadályt tört át azzal, hogy sikerült átalakítaniuk a tóriumot uránná.

A hongkongi South China Morning Post arról számolt be, hogy az áttörés, amely a Góbi-sivatagban található kísérleti reaktorban történt, „készen áll arra, hogy átformálja a tiszta, fenntartható nukleáris energia jövőjét”.
Az eljárás „pontos nukleáris reakciósorozat” alapján működik, amelyben a természetes tórium-232 elnyeli a neutront, és tórium-233-má alakul. Egy bomlási folyamat során ez az izotóp protaktínium-233-má, majd végül urán-233-má bomlik, amely egy hatékony nukleáris üzemanyag, és képes fenntartani a maghasadás láncreakcióit.
Bár ezt az áttörést csak ebben a hónapban publikálta a Science and Technology Daily jelentése, a TMSR látszólag már évek óta működik. Li Csingnuan, a kommunista párt titkára és a Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet igazgatóhelyettese a lapnak elmondta, hogy „mióta 2023. október 11-én elérte az első kritikus állapotot, a tóriumos sóolvadékos reaktor folyamatosan hőt termel maghasadás révén”.
Kína globális pozícióra törekszik
Ha a jelentések igazak, ez az áttörés hihetetlen előrelépést jelentene egy olyan nukleáris technológiai versenyben, amelyben Kína már most is utcahosszal vezet. Bár az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb nukleáris energiatermelője, ez a státusz nem sokáig fog tartani. Ugyanabban az időszakban, amikor az Egyesült Államok megépítette jelentős csússzal és büdzsé túllépéssel a Plant Vogtle erőművet, Kína 13 hasonló méretű reaktort épített, és további 33 még úton van. Emellett Peking jelentős erőfeszítéseket tesz a feltörekvő országokban is, hogy bebetonozza magát a gazdaságok nukleáris szektoraiban, különösen Afrikában.
„A kínaiak nagyon, nagyon gyorsan haladnak.” – mondta Mark Hibbs, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa és a kínai nukleáris szektor szakértője a New York Timesnak. „Nagyon szeretnék megmutatni a világnak, hogy a programjuk megállíthatatlan.”
De míg Kína hatalmas összegeket és munkaerőt fektetett be abba, hogy globális nukleáris energiainnovátorrá és szuperhatalommá váljon, az országnak nincs elegendő uránja ahhoz, hogy magasztos céljait megvalósítsa. Míg az atomenergia-termelés növekedését Kína uralja, az urán ellátási láncok terén Oroszország megkerülhetetlen, amely a globális urándúsítási kapacitás közel felét (körülbelül 44 százalékát) adja.
Kína egyre több orosz uránt vásárol fel, de az exportra való támaszkodás kockázatos és ellentétes Kína belföldi energiafüggetlenségre és nemzetközi energiadominanciára vonatkozó filozófiájával. Oroszország túlméretezett jelenléte a nukleáris üzemanyag-ellátási láncban bizonyos fokú kockázatot és piaci volatilitást eredményezett, mivel a Kreml megmutatta, hogy nem fél a dúsított uránt politikai befolyásolásra és célokra használni.
Azáltal, hogy az urán ellátási lánc problémáját a tórium használatával kerüli meg, Kína átugrik egy kritikus akadályon, és egyenesen a célvonal felé halad a globális nukleáris energiaszektor dominanciája felé. A tórium sokkal könnyebben hozzáférhető és bőségesebb, mint az urán, és elméletileg megoldhatná Kína összes nukleáris üzemanyagproblémáját. A South China Morning Post szerint Belső-Mongóliában egyetlen lelőhely „becslések szerint elegendő nyersanyagot tartalmaz ahhoz, hogy Kína több mint 1000 évig teljes mértékben árammal lássa el magát”.