2026 január elején az Amerikai Egyesült Államok hadserege egy nagyszabású műveletet hajtott végre Venezuela fővárosában, Caracasban, amelynek célja Nicolás Maduro elnök elfogása volt. A rajtacsapást Operation Absolute Resolve néven emlegették. A hadműveletben az amerikai különleges erők, köztük a Delta Force egységei is részt vettek, és Maduroval együtt más magas rangú személyiségek is amerikai kézre kerültek. A kormány szerint halottak és sebesültek is voltak mindkét oldalon, beleértve Maduro biztonsági erőit, civileket és olyan fegyveres csoportokat is, amelyek nem részei a hivatalos állami hadseregnek, de katonai jellegű szerveződéssel és fegyverzettel rendelkeznek.
Fura szerkezetről számolt be egy biztonsági őr
A hadművelet kapcsán a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt egy közösségi médiaposztot erősített meg, amely állítólag egy venezuelai biztonsági őr visszaemlékezését idézte. Ebben a történetben a venezuelai erők nemcsak drónokat és helikoptereket láttak, hanem egy, a leírás szerint szokatlan, „intenzív hanghullámhoz hasonló” fegyvert is, amelynek hatására a katonáknak elkezdett vérezni az orra és hánytak, illetve képtelenek voltak mozogni. Ezt a narratívát olyan kifejezésekkel emlegették, mint „szuperkatonák”, „fejlett technológia” és „légelhárítási rendszer leállása”.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezt a történetet nem lehet teljes mértékben leellenőrizni, mivel nem jelent meg semmilyen hiteles, megbízható, kormányzati szervezettől származó információ. A Fehér Ház által megosztott beszámoló eredete eredetileg egy X-en megjelent poszt volt, amelyet egy politikai aktivista osztott meg, nem pedig hivatalos katonai jelentésből származik. A Pentagon sem erősítette meg, hogy bármilyen szokatlan hang- vagy irányított energiafegyvert alkalmaztak volna a hadművelet során.
Ezzel párhuzamosan más, független hírszerzési források és elemzők azt írják le, hogy a műveletet hagyományos katonai eszközökkel és technikákkal hajtották végre, beleértve a légi fölényt biztosító stealth vadászrepülőket, elektronikus hadviselési eszközöket és több mint 150 repülőgépet. A hadművelet célja elsősorban az volt, hogy megszilárdítsa az amerikai ellenőrzést Venezuela légtere és fegyveres erői felett, nem pedig soha nem látott, kísérleti fegyverek kipróbálása.
A valóság ennél komplexebb: a művelet során több tucatnyi venezuelai és kubai biztonsági személyzet vesztette életét – egyes becslések szerint összesen akár 75–80 áldozat is lehetett -, miközben amerikai oldalon nem jelentettek halálesetet, legfeljebb néhány sebesültet. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a fegyveres konfliktus inkább intenzív, de klasszikus katonai összecsapás volt, nem pedig futurisztikus technológiák tömeges bevetése.
Úgy terjedt a hír, mint a futótűz
A közösségi médiában és bizonyos alternatív hírforrásokban terjedő narratívák – például azok, amelyek szuperkatonákról, hanghullámos fegyverekről beszélnek – óhatatlanul megragadták a figyelmet. Ugyanakkor szakértők és nyugati elemzők szerint az ilyen beszámolók inkább retorikai eszközként szolgálnak, amely az erőegyensúly bemutatását vagy éppen politikai üzenetek közvetítését célozza, különösen Latin-Amerika politikailag feszültté vált légkörében.
Globális szinten a Maduro elleni akció már eddig is komoly diplomáciai reakciókat váltott ki. Oroszország, Kína és más kormányok bírálják az Egyesült Államok beavatkozását, mint a nemzetközi jog és állami szuverenitás megsértését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is aggályokat fogalmaztak meg a jövőbeni katonai akciók lehetséges precedensei miatt.
Összességében a szuperkatonák és a fejlett, korábban soha nem látott fegyverek bevetéséről szóló állítások inkább anekdotikus és politikailag fűtött narratívák, semmint függetlenül igazolt katonai tények. Az igazság valószínűleg a hagyományos, jól dokumentált katonai képességek, légi fölény és speciális műveleti egységek kombinációjában rejlik, amelyet a fegyveres konfliktus intenzitása és következményei is tükröznek.