A sencseni Southern University of Science and Technology kutatói bemutattak egy viselhető robotrendszert, amely két független mechanikus lábat és egy törzsvázat ad hozzá az emberi viselőhöz. Ezzel egy négylábú hibridet alkottak meg, amely segít a nehéz terhek cipelésében nehéz terepen, például lépcsőkön, rámpákon és egyenetlen talajon, írja a South China Morning Post.
A Chenglong Fu vezette tudóscsoport úgy tervezte az eszközt, hogy az emberi kognitív előnyöket az útvonaltervezésben és a döntéshozatalban ötvözze a robotok teherbírási és állóképességi képességeivel olyan környezetekben, amelyek túl veszélyesek vagy összetettek a teljesen autonóm rendszerek számára.
Egy rugalmas csatolómechanizmus szinkronizálja a robotlábakat a felhasználó mozgásával, lehetővé téve a hibrid rendszer számára, hogy a hasznos teher több mint felét ossza meg, miközben megőrzi a természetes járást és egyensúlyt.
A rendszer két független robotlábból és egy robottörzsből áll, amely egy rugalmas csatlakozón keresztül rögzíthető a felhasználóhoz, így egy négylábú ember-kentaurt alkotva.
A tesztek során a rendszer 35%-kal csökkentette a viselője nettó anyagcsere-költségét egy 20 kilogrammos teher cipelése közben egy hagyományos hátizsákhoz képest, és 52%-kal csökkentette a talpra nehezedő nyomást. A kínai médiában már meg is indultak a találgatások, miszerint a technológia alapul szolgálhat egy nagyszabású „kentaurhadsereg” létrehozásához, amely kiegészíthetné az ázsiai nagyhatalom katonai személyzetét.
Elképesztő, mennyire fejlődik Kína robotikája
A kínai hadsereg folyamatos beruházásai az exoskeleton technológiákba a csapatok állóképességének növelése érdekében potenciális katonai alkalmazási lehetőségeket sugallnak.
Ez a legújabb áttörés az Egyesült Államok és Kína közötti robotika terén fokozódó rivalizálás közepette történt. Nemrégiben a Boston Dynamics és a Scale AI vezetői tanúvallomást tettek a Képviselőház Belbiztonsági Albizottsága előtt, figyelmeztetve, hogy Kína humanoid robotok terén elért előrehaladása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel. A cégek összehangolt szövetségi intézkedéseket szorgalmaztak, például a mesterséges intelligencia chipek szélesebb körű exportellenőrzését és a kínai robotikai technológiák kormányzati beszerzésének korlátozását az Egyesült Államok vezető szerepének védelme érdekében.
A kínai gyártási dominanciával kapcsolatos szélesebb körű aggodalom túlmutat a robotikán.
Egy tavaly őszi kínai útja után Greg Jackson, a brit Octopus energiaipari vállalat vezérigazgatója elmesélte, hogy meglátogatott egy szinte autonóm „sötét gyárat”, amely minimális emberi felügyelet mellett gyárt mobiltelefonokat.
„A folyamat annyira automatizált volt, hogy a gyártási oldalon nem voltak munkások, csak egy kis csoport, akik azért voltak ott, hogy biztosítsák az üzem működését. Érezhető a változás, amikor Kína versenyképessége a kormányzati támogatásokról és az alacsony bérekről szólt, hatalmas számú, magasan képzett, művelt mérnökre változott, akik őrült módjára innoválnak.”
Egy másik gyárlátogatás során teljesen robotizált összeszerelő sorokról számoltak be, ahol a gépek a padlóból emelkednek ki, hogy hosszú szállítószalagokon, emberi beavatkozás nélkül építsenek teherautókat.
A Morgan Stanley elemzői előrejelzése szerint a humanoid robotika szektora 2050-re 5 billió dolláros piacra duzzadhat, amely magában foglalja az értékesítést, az ellátási láncokat, a karbantartást és a támogató hálózatokat, és a század közepére potenciálisan több mint 1 milliárd egységet telepítenek világszerte.
