A horvát államfő Bident hibáztatja az orosz-ukrán konfliktusért

2022.01.29.
Olvasási idő: 2 perc

Zoran Milanović horvát elnök nem kíván részt venni az orosz-ukrán konfliktusban. Készen áll arra, hogy visszahívja az összes horvát katonát a NATO erőkből. Továbbá az államfő Joe Bident és kormányát teszi felelőssé a válsághelyzet kialakulásáért, és úgy véli, hogy Ukrajnának nincs helye a NATO-ban.

Horvátország elnöke radikális lépést helyezett kilátásba. Amennyiben a két ország közötti viszály fokozódik, a horvát hatóságok visszahívják az összes katonát a kelet-európai NATO erőkből „Eszkaláció esetén Horvátország nem küld csapatokat. Ellenkezőleg, az összes csapatot visszahívja, az utolsó horvát katonáig”.

Milanović, a horvát balközép szociáldemokrata párt tagja az amerikai belpolitikát okolja az orosz-ukrán konfliktus kiéleződéséért.

„Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához.”

A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa “területi integritását vagy annak 99 százalékát”, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban.
„A szövetségnek nem tagja Finnország, Ausztria és Svédország sem, mégis biztonságos államok” – érvelt Milanović.

Nem meglepő, hogy az elnök korábbi kijelentései miatt most célkeresztbe került. Saját külügyminisztere próbálja megmenteni a helyzetet. „Az elnök nem Horvátország nevében beszél, hanem saját magáért”mondta Grlić-Radman, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség pártból származó politikus. „Mi a NATO hűséges tagjai vagyunk és azok is maradunk”.

Az elmúlt hetek eseményei által egyértelművé vált, hogy a NATO országainak nézetei eltérnek abban, hogy mennyire hajlandóak részt venni az egyre jobban kiéleződő konfliktusban. A horvát elnök rendkívüli nyilatkozása előtt már Christine Lambrecht német védelmi miniszter is világossá tette, hogy nem hajlandóak fegyveres segítséget nyújtani Ukrajnának. Berlin konfliktusövezetbe nem szállít gyilkos fegyvert” – jelentette ki a német miniszter egy interjúban.

„Értem a szándékot, hogy segíteni akarják Ukrajnát, éppen ezt tesszük mi is. Ukrajna februárban kap (tőlünk) egy teljes tábori kórházat, aminek a költségéből Németország 5,3 millió eurót (1,9 milliárd forint) vállal. Ezenkívül már évek óta német katonai kórházakban ápolják a súlyosan sérült ukrán katonákat” – mondta Lambrecht a Welt am Sonntag című hetilapnak nyilatkozva.

A kérdés már csak az, hogy vajon hány hazafi van még a NATO-ban, és hányan döntenek úgy, hogy nincs kedvük részt venni a háborúban.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Legfrissebb hírek

AI energiaéhség

A kvantum a megoldás az AI energiazabálására?

A mesterséges intelligencia úgy falja az áramot, mintha soha nem lenne holnap. Egy-egy nagy nyelvi modell betanítása annyi energiát igényelhet, mint több száz háztartás éves fogyasztása. A kutatók éppen ezért nemcsak gyorsabb,

Európa legnagyobb hadseregei 2025-ben

Az európai katonai erőviszonyok az elmúlt években látványosan átrendeződtek. Az orosz–ukrán háború, a biztonsági fenyegetések és a geopolitikai feszültségek hatására a legtöbb állam növeli katonai költségvetését. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek és a
Mezőgazdaság

Rekordévet zárhat a mezőgazdaság 2025-ben

A szakértők azt jósolják, hogy idén több haszonnövény termése is olyan szintet ér el, amilyenre még nem volt példa. Gyakran mondják, hogy az éghajlatváltozás miatt a globális élelmiszertermelés egyre nagyobb akadályokkal szembesül.

Mielőtt továbblépnél