Az olajválság közepette már Líbiából sem lehet nyersanyagra számítani. Az országban ismét zavargások törtek ki, ami miatt leállt az olajkitermelés.
Líbia napi 1,1 millió hordónyi olajtermelése csökken – közölte Mohammed Aoun, az ország olajügyekért felelős minisztere, hozzátéve, hogy az ország szinte valamennyi olajmezője leállt.
Líbia legnagyobb mezőjét, az El Sharara mezőt az El Feellel együtt a múlt hónapban állította le a keleti parlamenthez kötődő Líbiai Nemzeti Hadsereg.
Aoun szerint azonban „úgy tűnik, hogy a bezárást egy hivatalos szerv, a Petroleum Facilities Guard kérte.”
Líbiában ismét zavargások törtek ki, mivel két politikus verseng a miniszterelnöki posztért: Abdul Hamid Dbeibah ideiglenes miniszterelnök és a kelet-barát Fathi Bashaga. A jelentések szerint a mezők és exportterminálok bezárását végző csoportok Bashaga táborához tartoznak.
Az olajügyekért felelős miniszter szerint Líbiában jelenleg csak a Hamada és a Mellitah komplexum működik, a Wafa mező pedig csak időnként termel.
Ez azt jelenti, hogy Líbia szinte egyáltalán nem termel olajat, ami további feszültséget jelent az amúgy is alulellátott olajpiacon. Az észak-afrikai ország a nagy mezők és exportterminálok bezárása miatt már májusban is körülbelül 600 000 hordónyi olajat termelt, most pedig a bezárások után a kitermelés mértéke a hatodára esett, nagyjából 100 000 hordóra.
„Már az orosz veszteséggel is küszködtünk, így most a líbiai helyzet csak hab a tortán” – mondta Robert Yawger, a Mizuho ügyvezető igazgatója a Reutersnek.
A szakemberek úgy vélik, hogy az olaj iránti kereslet némiképp mérséklődhet, hiszen Kínában ismét felütötte a fejét a COVID, ami miatt az államvezetés újbóli lezárásokat rendelt el az országban. Bár a hétvégén csak 166 esetet jelentettek, Peking zéró COVID politikája brutális zárlatokat eredményezhet, ami csökkenti a keresletet. A cikk írásának idején a Brent olajért már 123 dollárt adtak.
