Kínának több mint 10 napig tartott gratulálni Joe Biden győzelméhez, miután a mainstream média a november 3-án tartott amerikai elnökválasztás győztesévé nyilvánította. November 14-én Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője az aznapi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „gratulálunk Biden úrnak és Harris asszonynak”, hozzátéve, hogy „tiszteletben tartjuk az amerikai emberek választását.”
Egyes szakértők szerint Kína késlekedése csupán egy stratégiai lépés volt, hogy ne keltse azt a benyomást, hogy az ázsiai ország inkább Biden-párti, miután köztudott, hogy Trump elnöksége idején elmérgesedett Kína viszonya az Egyesült Államokkal (lásd például a Huawei és TikTok botrányt).
Putyin kivár
Kína tehát ha nem is formálisan, de gratulált az újonnan megválasztott amerikai elnöknek és alelnöknek, Oroszország viszont még mindig nem.
Vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy bár kész együttműködni bármelyik amerikai vezetővel, még mindig nem hajlandó elismerni Joe Biden választási győzelmét. Putyin az orosz tévében azt nyilatkozta: „Hajlandóak vagyunk bárkivel dolgozni, akiben az amerikai nép megbízik. De ez a bizalom csak annak a jelöltnek adható, akinek győzelmét az ellenzéki párt is elismerte, vagy miután az eredményeket törvényes módon megerősítették.”
Putyin a Kreml döntését, miszerint nem gratulál Bidennek, csak formalitásnak nevezte, és közölte, hogy semmilyen hátsó szándék nem bújik meg mögötte. Az újságírók ekkor azt a kérdést tették fel, hogy az elmulasztott gratuláció ronthat-e az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatain. Putyin azt válaszolta „nincs mit elrontani, azok már tönkrementek.”
A Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy Putyin addig nem ismeri el Biden győzelmét, amíg a Trump által elindított szavazat újraszámlálásnak, és a jogi vitáknak vége nem lesz, és annak hivatalosan eredményei nyilvánosságra nem kerülnek. Putyin kijelentései egyébként nem sokkal azelőtt hangzottak el, hogy vasárnap a Trump-adminisztráció megerősítette volna az USA kilépését a két nemzet közötti Nyitott Égbolt egyezményből. A Nyitott Égbolt egyezményt – amely fegyverzetkorlátozási megállapodás – 1992-ben dolgozták ki és 2002-ben lépett életbe. A megállapodás lehetővé tette azt, hogy az aláíró 35 ország – köztük Magyarország is- fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt.
